Hogyan alakultak át a vásárlói szokások a gyógyszer-gazdaságossági törvény változása miatt? Január 1-től nem szállíthatnak házhoz gyógyszert, csak ha gyógyszerész adja át.
A változás ugyanúgy érintette a BENU patikákat, mint a többi piaci szereplőt. Több mint öt éve üzemeltetünk online gyógyszertárat, 2022. január 1. előtt a vény nélküli gyógyszerek (OTC) a webshop forgalmának a 40-50 százalékát tették ki. A megrendelések egy része kényelmi szolgáltatás volt, de jelentős számban képviseltették magukat olyan települések is a rendeléseknél, ahol csak csomagküldéssel tudtak hozzájutni a vény nélküli gyógyszerekhez a vásárlók. A csomagküldés megtiltásával kapcsolatos döntéssel rengeteg beruházást égettek el. Ma 2282 patika működik Magyarországon, és a gyógyszerészeti hatóság nyilvántartása alapján minden ötödik foglalkozik internetes gyógyszerforgalmazással, amit sok millió forintból fejlesztettek a vállalkozások.
Magyarországon a gyógyszer-kiskereskedelem Európában az egyik legbiztonságosabb.
Ez ugyanúgy igaz volt a vény nélküli gyógyszerek kiszállítására is, ellenőrzött csomagküldő cégekkel dolgoztak együtt a patikák, nem voltak problémák az OTC-termékek küldésével. A vény nélküli gyógyszerek küldése a környező országokban működik, sőt több nyugat-európai országban, például Németországban és Hollandiában már vényköteles termékeket is lehet házhoz vinni.
Előfordult már, hogy gyógyszerész vitte házhoz az OTC-gyógyszert?
Előfordulhatott, de csak nagyon ritkán, hiszen a patikákban jelentős a munkaerőhiány, egy szakmai lapban a közelmúltban több mint kétszáz gyógyszertári állás volt meghirdetve. Ma nem megoldható, hogy a gyógyszerészek maguk vigyék házhoz a megrendelt patikaszert, az officinákban van rájuk a legnagyobb szükség. A jelenlegi patikai árrés nem teszi lehetővé, hogy a gyógyszertárak a házhoz szállítás miatt pluszszemélyzetet és céges autót tartsanak fenn.
Tavaly 4,5-5 milliárd forintért rendelt házhoz gyógyszert a lakosság.
Minden második patikai webáruházból rendelt csomagban volt OTC-termék. A Covid-járvány első, második és harmadik hullámában havonta százezer körül lehetett a feladott csomagok száma, ezekben az időszakokban egyik napról a másikra előfordult, hogy megtízszereződött az online gyógyszertárak forgalma.
Hogyan épül fel a BENU hálózata Magyarországon?
A BENU a németországi Phoenix-csoport leányvállalata, a brand 2012 óta van jelen Magyarországon, 138 saját résztulajdonban lévő patika működik körülbelül 1100 alkalmazottal, emellett 215 franchise-partner csatlakozott, amelyeknél további 1500 alkalmazott dolgozik, továbbá száz fiókgyógyszertár is része a hálózatnak, az utóbbiak vidéki kistelepüléseken működnek. A franchise-rendszerhez stabilan 20-30 patika csatlakozik évente, elégedetlenség miatt az elmúlt kilenc évben ketten léptek ki a hálózatból. A Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetségének elnökeként kijelenthetem: nemcsak a BENU erősödik, hanem a Gyöngy, az Alma és a Kulcs patikák franchise-hálózata is évről évre bővül, ami mutatja a gyógyszertárak elvárásait.
Mi az előnye a hálózatosodásnak?
Egy közepes forgalmú patikának nagyon nehéz magában megélni, főleg, ha nem saját ingatlanban van a gyógyszertár. A franchise-rendszer mellett szól, hogy gazdasági biztonságot, stabilitást ad a patikáknak, valamint nagyon sok jogi és szakmai segítséget nyújtanak. A gyógyszer-gazdaságossági törvényben évente többször is vannak változások, a hálózat biztosítja a jogszabályoknak történő naprakész megfelelést is. A független gyógyszertárak jelentős számban élnek is ezekkel az előnyökkel, és elmondható, hogy minimális, 1-2 százalékos a csalódás miatt kilépők aránya.
Hogyan alakul a patikákban az OTC- és a vényköteles termékek forgalma?
Az országos gyógyszertári forgalom 62-63 százaléka vényköteles termék, 20-22 százaléka OTC-gyógyszer, a fennmaradó rész pedig egyéb termékekből áll. Az OTC-gyógyszerek száma körülbelül ezerre tehető, miközben az egyéb, patikában forgalmazható termékek mennyisége – aminek értelmezhető forgalma van – legalább öt-hatezerféle. A koronavírus-járványnak nagyon nagy hatása volt a forgalom összetételére. A vényköteles termékek közül több mint hétmillió dobozzal kevesebbet váltottak ki a betegek, ez 3,8 százalékos csökkenés.
A patikai árrés stagnálása hogyan befolyásolja a gyógyszertárak gazdaságosságát?
A hatósági áras, támogatott gyógyszerek esetében a jelenleg használt degresszív árrésmodellt közel húsz évvel ezelőtt alakították ki, azóta csak minimális változások történtek. A modell lényege, hogy minél drágább egy gyógyszer, annál alacsonyabb a százalékos árrése, a legfelső sávban fixen 990 forint dobozonként.
Mindegy, hogy 10 ezer vagy 50 ezer forint a gyógyszer ára, a gyógyszertár fix 990 forintos árréssel dolgozik.
Az elmúlt években a modernebb gyógyszerek és terápiák megjelenésével a támogatott forgalom egyre nagyobb része került ebbe az árréssávba, 2021-ben ez az arány majd 60 százalékos volt. Sok esetben a patikák úgy értékesítik ezeket a drága gyógyszereket, hogy az említett 990 forint még a járulékos költségeket sem fedezi. Azt látjuk, hogy 2012 óta a támogatott gyógyszerek árrése folyamatosan csökken. Ez a tendencia az elmúlt időszakban jelentősen felgyorsult: a 2019. januári 10,5 százalékról tavaly decemberre 9,5-re csökkent. Mivel országosan a gyógyszertárak forgalmának több mint 60 százalékát adják a támogatott termékek, az árréscsökkenés negatív hatással van a gazdaságos működtetésre, így a hosszú távú fenntarthatóságot sem biztosítja. Mindemellett a forgalmazható termékkör még nem tartalmaz minden olyan terméket, amelynek a gyógyszertárban is helye lenne. Sajnos emiatt nincs lehetőségük a gyógyszerészeknek saját erőből a forgalom bővítésére.
Hogyan alakult a vásárlói kosárérték?
Körülbelül 10 százalékkal csökkent a patikai vásárlók száma 2019 és 2021 között. Ez több mint tízmillióval kevesebb gyógyszertári vásárlást jelent. Ennek az egyik fő oka az volt, hogy sokan mások helyett is bevásároltak. Egy-egy vásárlás során a vevők átlagosan nyolcezer forintot költenek, amiből átlagosan 45 százalék tb-támogatás.
Egy egészségipari rendezvényen szóba került az oltások patikai beadásának lehetősége. Mit gondol erről?
Más európai országokból sok jó példát lehetne hozni, hogy a gyógyszertárak milyen pluszszolgáltatásokkal tudják hatékonyabban támogatni az egészségügyi alapellátást. Fontos lenne megteremteni a megfelelő jogi szabályozást ezen a területen.
Ha egy gyógyszertár megfelel a jogszabályi feltételeknek, akkor legyen lehetősége pluszszolgáltatást nyújtani a vakcinák beadásával. Évente 1,5 millió oltást adnak be az orvosok, gondolok itt a HPV elleniekre, az influenza ellenire és a gyerekkorban kötelező védőoltásokra. A Covid–19 elleni oltások esetében pedig már jócskán 12 millió felett járunk. A gyógyszertári vakcináció ennek a tehernek egy részét át tudná venni az egészségügyi ellátórendszertől.
