Csaknem a felére, a korábbi években jegyzett 1,8 ezer milliárd euró körüli szintről ezermilliárdra zuhant 2020-ban, majd tavaly 20 százalékos bővüléssel, 1,2 ezer milliárd euróra emelkedett a magyarországi ingatlanbefektetési forgalom. Az idén ez várhatóan eléri az 1,4-1,6 ezer milliárd eurót. Az európai piaci forgalom már elérte a járvány előtti szintet, számos országban 40 százalék fölött volt a bővülés tavaly – összegezhetők a CBRE Market Outlook 2022 rendezvényén elhangzottak. A világ vezető ingatlan-tanácsadó vállalatának magyarországi kutatási igazgatója, Borbély Gábor a VG podcast stúdiójában kifejtette, hogy a Magyarországon irodapiaci túlsúlyos tranzakciók mögött szilárd befektetői bizalom van, a keresletet öt-tíz éves távlatokra vonatkozó prognózisok táplálják.

Borbély Gábor, a CBRE kutatási igazgatója Fotó: VG

Vagyis a home office térhódítása ugyan látványos, de az irodai tér nem nélkülözhető a jövőben sem, a korszerű, energiahatékony, fenntartható irodaépületekre a független kutatások szerint is szükség van a jövőben.

Forró téma lesz azonban az energiaárak robbanása miatt a rezsiköltségek emelkedése, amivel hamarosan a tulajdonosok és a bérlők is szembesülni fognak.

Amennyiben az energiaárak a korábbinál lényegesen magasabb szinten állandósulnak, az más típusú üzemmódot kíván, a használati komfortfokozat és környezettudatosság újragondolására, áttervezésekre kényszeríti az érintetteket. A magas energiaárak üdvös hatása lesz, hogy sokkal tudatosabb üzemeltetést kényszerítenek ki, aminek megvalósítása a kiskereskedelmi ingatlanokban lesz a legnehezebb – mondta a szakértő.

A leggyorsabban fejleszthető termék az ipari-logisztikai ingatlan, amelynek a piaca régiós összevetésben is álmos és alulfejlesztett volt a 2010-es években Magyarországon. A pandémia nyomán kialakult kereslet a kínálati oldalt léptékváltásra kényszeríti, ami most válik majd szembetűnővé a számos helyen beindult fejlesztések formájában. Borbély Gábor szerint az jól működik, de komoly átrendeződések vannak folyamatban, az új trendek most csapódnak le, a befektetőknek, fejlesztőknek az a feladata, hogy ezekre a kihívásokra választ adjanak. A CBRE kutatási igazgatója szerint a korábbiaknál gyorsabban kell reagálni a változó piaci igényekre. Ez lehet bizonyos ingatlanok újrapozicionálása is, a gondolkodás folyamatos mindkét részről.

A és a világszerte fokozódó inflációs nyomás együtt és külön is összetett kérdéseket vet fel az ingatlanpiacon. Az inflációtól a kereskedelmi, intézményi befektetések alapvetően védve vannak, de a költségoldali az alapanyag- és energiaárak miatt a tervezett és meglévő ingatlanokra sincs jó hatással.

Most alapvetően a kötvénypiacról jön a pénz, mert a kötvényhozamokat az infláció felemészti, de ha erősödnek az inflációs félelmek, azt már megszenvedik a részvénypiacok is, amikor a pénz újra keresi az irányt. Ekkor az ingatlanpiac logikus és jó választás.

Az ingatlanbefektetési piacot Nyugat-Európában a lakóépületek pörgették most, ez Magyarországon nagyon kis szelet, gyakorlatilag nem létezik intézményi bérlakáspiac.

A szállodapiaci fejlesztésekre mindeközben épp akkor mért csapást a pandémia, amikor Budapest évtizedes hiányt pótolt a kapacitásbővítésben, sok új szereplő és sok új fejlesztés volt a csőben, mielőtt leállt a nemzetközi turizmus. „Oltás hamar lett, de ennek pozitív hatása még mindig nem érezhető olyan mértékben, mint reméltük” – fogalmazott Borbély Gábor, aki szerint a hotelberuházások zöme hosszú távon megalapozott, azokkal ezért később ismét piacra lépnek a fejlesztők.