Hárommilliárd forintos átcsoportosítással megoldódni látszik a gyógyászati segédeszköz (gyse) forgalmazók és a közel egymilliós létszámú népességet kitevő, segédeszközt használók problémája – mondta a VG-nek Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára. A szaktárcák a múlt héti egyeztetés után azt ígérték: az átcsoportosítással együtt a jogszabálymódosítások is megjelennek heteken belül.
A költségvetésben 2022-ben és 2021-ben is 80 milliárd forintot irányoztak elő a gyse-eszközök tb-támogatására.
A pandémia miatt termékhiány lépett fel, drágulás is történt, ami miatt a szaküzletek sok eszközt drágábban tudnak beszerezni, mint amennyiért eladták azokat. Ezen felül gondot jelent az is, hogy a tb-finanszírozott gyse-eszközök támogatása 18 éve változatlan – mondta a legnagyobb orvostechnikai eszközök forgalmazóit tömörítő szövetség főtitkára. Rásky László kiemelte: egyes termékeknél megszűnhet az ellátási hiány, de piaci adatok szerint a teljes támogatotti körben jelen van a probléma, beleértve az egyedi gyártású eszközöket is.
A többletforrás többek között a mozgássérült-ellátás sorozatgyártású eszközeire: a botra, a mankóra, a járókeretre, a rollátorra, az elektromos mopedre és a vércukormérő tesztcsíkokra vonatkozik
– sorolta Rásky László.
A kereskedők utóbbi eszközökkel kapcsolatban igazolták vissza, hogy csak veszteséggel lehet beszerezni azokat, a betegek pedig azt jelezték, hogy ellátási hiány van belőlük. Arra a kérdésre, hogy ezt a helyzetet technikailag hogyan lehet megoldani, a főtitkár elmondta: a javaslatuk az volt, hogy a közfinanszírozott árakat korrigálják, és emeljék meg, a betegtérítési díjakat viszont fixáláják vagyis a betegek által fizetendő árakat fagyasszák be. Ez lenne a leglogikusabb, az egyéb támogatási technikák csak bonyodalmakat okoznának – véli a szakember. Ezzel kapcsolatos kérdéseinket elküldtük az Emberi Erőforrások Minisztériumnak és a Pénzügyminisztériumnak is, de lapzártánkig nem válaszoltak.
A tárgyalások során az OSZ javaslataik között szerepelt a 27 százalékos áfa csökkentése is, aminek keretében úgy lehetett volna áremelést végrehajtani, hogy a betegterhek nem nőttek volna, de a Pénzügyminisztérium ezt a javaslatukat visszautasította.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) az áremelésből adódó betegtérítési-díj emelkedésének problémájára két megoldási javaslatot adott: az egyik a támogatási kulcsok emelése, a másik a betegtérítési díjak rögzítése, azaz hogy az áremelkedést teljes egészében a költségvetés finanszírozza. A NEAK szerint a betegek terhei nem nőhetnek. A tárgyalások után a szektorban működő szervezetek benyújtották az árkalkulációt tartalmazó javaslataikat – tette hozzá Rásky László.
Az első vészjelzést a Forgalmazók az Egészségért Szövetség (FESZ) tette tavaly. Margitai Barnabás a szervezet elnöke lapunknak azt mondta, a társadalombiztosító az árakat 2003-ban határozta meg, jelenleg egy járókeretnek 50 százalékkal magasabb a beszerzési, mint a közfinanszírozott ára. A vény ellenében kiváltható termékek ára jellemzően 5–25 százalékkal emelkedett az anyag- és a szállítási költségek növekedése miatt. Az importált termék esetében az euró-forint árfolyam is jelentősen változott, míg 2003-ban 240 forint volt az euró, ma 353 forinton váltják.
