A világjárvány munkavégzésre gyakorolt hatásai közül a leglátványosabb a home office volt, ez pedig a járvány csitulásával sem tűnik el – jelentette ki Nagy Katalin, Magyarország EU melletti Állandó Képviseletének volt tanácsosa a Magyar Közgazdasági Társaság a home office jövőjéről tartott online konferenciáján. Az esemény aktualitását az adta, hogy decemberben a parlament elfogadta a munka törvénykönyvének módosítását, amely a rendszeres munkavégzési formák közé emelte az otthoni munkavégzést.
Egy foglalkoztatási szürke zónát sikerült bevonni a szabályozói körbe, viszont egy nagyon fontos kérdésre nem kapunk választ, ez az önkéntesség kérdése
– értékelte a törvénymódosítást Sipka Péter munkajogi szakértő, a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának adjunktusa, aki szerint látható a kormányzati szándék, a jogalkotó ugyanis a home office-t távmunkavégzéssé nyilvánította. A jogszabály hiányosságai közé sorolta, hogy nem szól a munka és a magánélet egyensúlyáról, a munkaidő kérdéséről, az adatvédelemről és az egyenlő bánásmód elvéről. Ugyanakkor előrelépésnek nevezte, hogy továbbra is fenntartja a felek együttműködési és a munkáltató olyan típusú gondoskodási kötelezettségét, amely kifejezetten a munkahelyvédelmi szabályok megtartására irányul.
A munkavégzés forradalmának elején járunk – ezt Mandrik István, az Országos Munkavédelmi Bizottság munkáltatói oldalának ügyvivője mondta, aki szerint csak annyi történt, hogy a pandémia felgyorsította azokat a folyamatokat, amelyekben élünk. Felvetette, hogy a távmunka helye szinte bárhol lehet, ez pedig a munkahelyi balesetek miatt további problémát okozhat, emiatt a munkáltatóknak a jövőben számítaniuk kell arra, hogy megnőnek az adminisztratív költségeik. Támogatni kell a home office-t, mert ez a jövő útja, viszont további szabályozásra van szükség – szögezte le Mandrik István.
