Az MNB 45 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki egy magánszemélyre a – többségében Prémium tőzsdei kategóriába tartozó részvényekkel kapcsolatos – tiltott piaci manipulációt megvalósító kereskedési magatartása miatt, s megtiltotta számára a vonatkozó jogszabályi rendelkezések ismételt megsértését. A magánszemély kereskedése nyomán félrevezető kép alakulhatott ki a befektetőkben a vizsgált értékpapírok forgalmáról, keresletéről.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalból piacfelügyeleti eljárást folytatott, melyben azt vizsgálta, hogy egy magánszemély egyes tőzsdei ügyletei kapcsán sérültek-e a piaci visszaélések tilalmára vonatkozó európai uniós (MAR) rendelkezések.
A beszerzett bizonyítékok alapján az MNB megállapította, hogy
a magánszemély a vizsgált időszakban – állítása szerint – adóoptimalizálás céljából több alkalommal saját magával kötött jelentős értékű ügyleteket, azaz adott önkötést eredményező tőzsdei megbízásokat az érintett részvényekre vonatkozóan.
A kereskedés során egy-egy napon az érintett részvények vonatkozásában a vizsgált napi összes tőzsdei tranzakciókban szereplő részvénymennyiség túlnyomó többségét (esetenként több mint 30-40 százalékát) a szankcionált magánszemély tranzakcióiban szereplő részvények mennyisége tette ki. Bizonyos napokon a tranzakciókban szereplő részvények volumene azonos volt a napi összes kötésben szereplő részvénymennyiséggel. A jogsértő ügyletek értéke összesen milliárdos nagyságrendű volt.
A magánszemély ezen – azonos mennyiségre és nagyon hasonló árra vonatkozó – vételi és eladási ajánlatokat annyira rövid időn belül rögzítette a kereskedési rendszerében, hogy valós ügyletkötési szándéka kizárható.
E tevékenység így alkalmas volt arra, hogy hamis vagy félrevezető jelzéseket adjon a befektetők számára az adott pénzügyi eszköz keresleti-kínálati viszonyairól, likviditásáról.
Mint ismert, piaci manipulációt valósíthat meg valaki akkor is, ha az adott ügyletek kötésére a saját, szubjektív szempontjából akár racionálisnak tekinthető gazdasági cél – így jelen esetben adókedvezmény vagy megszerzése – vezeti. A piaci manipuláció ugyanakkor generálisan tilos, és a szabályozás nem teszi lehetővé, hogy valaki – a saját, szubjektív szempontjait a tőkepiac többi szereplőjének a megbízható kereskedési adatokhoz fűződő érdeke elé helyezve – olyan tőzsdei ügyletet kössön, ami a tőkepiac többi szereplőjét viszont félrevezetheti a kereskedés valós volumenét vagy az árfolyamot illetően. Az önkötés helyett alternatív megoldásként egyébiránt a tőzsdén kívüli ügyletkötés mellett a – tőzsdei forgalomról készülő statisztikákban figyelmen kívül maradó – „fix áras” ügyletkötés lehetősége is adott.
A jegybank mindezek miatt megtiltotta az érintett magánszemélynek a piaci manipulációra vonatkozó rendelkezések ismételt megsértését, 45 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki rá, és tiltott piacbefolyásolás gyanújával feljelentést is tesz az ügyészségen.
A bírságösszeg megállapításánál súlyosító körülménynek számított, hogy az adott értékpapírok többsége Prémium tőzsdei kategóriába tartozik, valamint a BUX és/vagy BUMIX indexkosarakban szerepel.
