Még ebben a nehéz és bonyolult helyzetben is legalább 3-4 százalékos GDP-bővülés valószínűsíthető 2022-re. Hiány tekintetében vállaltunk egy erőteljes, 1 százalékpontos további csökkentést, az adósságszintünk pedig tavaly már mérséklődött a 2020-ashoz képest. A háború átrendezi az államháztartást, finanszíroznunk kell be nem tervezett tételeket, elég csak a menekültellátásra gondolni – hangsúlyozta a Figyelőnek adott interjújában Varga Mihály.
A pénzügyminiszter kitért arra is, hogy a balliberális, valamint a jobboldali gazdaságpolitika között ég és föld a különbség. A választás pedig nemcsak azért fontos, mert a demokrácia ünnepeként tudunk voksolni különböző pártokra, hanem cselekvési irányt is választunk, hogy merre menjen az ország. A baloldali gazdaságpolitikát megtapasztalta Magyarország 2002 és 2010 között, csőd lett a vége. „Most, amikor a világjárvány ötödik hullámának végén, egy gazdasági válság után, egy háború szomszédságában és a választás előtt vagyunk, minden korábbinál nagyobb jelentősége van a választásnak. Építeni lassabban és nehezebben, rombolni mindig gyorsabban lehet” – mutatott rá Varga Mihály, aki szerint összejött a kanyarban előzés.
Az elmúlt két év eredményei alapján Magyarország, összevetve a többi uniós állammal, láthatóan gyorsabban tudott növekedni. Azonban jött egy háború, amely mindent átrendez. Ha nem lenne a szomszédunkban fegyveres konfliktus, azt mondhatnánk: a magyar gazdaság köszöni szépen, jól van. Ugyanakkor a szankciók, valamint a még várható további lépések miatt teljesen új helyzet alakul ki, negatív hatásokkal kell számolni mind az európai, mind pedig a magyar gazdaságra nézve
– emelte ki.
A pénzügyminiszter végezetül aláhúzta, hogy változatlan a kormány álláspontja az euróval kapcsolatosan. „Elkötelezettek vagyunk a közös valuta bevezetése mellett, előtte azonban meg kell erősíteni a magyar gazdaságot. Fontos tanulsága az euró elmúlt két évtizedes történetének, hogy a közös fizetőeszköz használatától függetlenül is lehet eredményes gazdaságpolitikát folytatni, és a valutaövezethez való csatlakozás feltételeinek teljesítése önmagában nem vezet el a versenyképesség javulásához” – mondta.
