Mi áll az idén a távközlési világnap fókuszában, és mik a legfontosabb üzenetei?

A távközlési világnap talán örök érvényű, legfontosabb üzenete a fejlődés. Egy olyan dinamikusan fejlődő és nagy léptékben modernizálódó területről van szó, amely mindenkinek egyértelműen azt közvetíti, hogy innovatívnak, naprakésznek kell lenni, és nem csupán a technológiában, szakmai megoldásokban kell folyamatosan előrehaladnunk, hanem az ezek előfeltételét képező szaktudást, szakmai környezetet – annak minden részletével együtt – is tudnunk kell biztosítani a megfelelő eredmények és sikerek eléréséhez. Az idei világnap hangsúlyos témája a zöldtávközlési szektor előmozdítása és az űrtávközlés. Mindkét téma nagyon sok lehetőséget és kihívást rejt a tágan értelmezett nemzetközi és a hazai szakmai élet, a szakemberek, de a Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) számára is. Nagy előrelépés, hogy a zöldfejlesztések kiemelt figyelmet kapnak napjainkban már a közszférában is, az űrtávközlést pedig Magyarországon is egyre nagyobb várakozás és figyelem övezi. Az NMHH ebben a dinamikus és nagyon fontos térben pozicionálja magát, hogy a törvény által számára kijelölt közfeladatok keretein belül az érdeklődő állampolgárok számára elő tudja mozdítani e szektor fejlődését, versenyképességének növelését és természetesen a hírközlés, távközlés és média világában való eligazodást.

Fotó: Akos Stiller

Hogyan indul a távközlés zöldítése, és mi lesz ebben az NMHH szerepe?

A zöldmegoldások előnyben részesítése, a klímavédelmi szempontok lehetőség szerinti érvényre juttatása ma már nemcsak elvárás, hanem közös felelősségünk is, így a mindennapi munkavégzésünk során mi is igyekszünk a környezettudatos megoldások felé haladni, és támogatni azokat fejlesztéseket, kutatásokat és együttműködéseket, amelyek megfelelnek ezeknek a szempontoknak. A hírközlési szolgáltatások forgalomnövekedését megalapozó hálózatépítéssel kapcsolatos hatósági tevékenység például számos lehetőséget nyújt a környezettudatos megoldások támogatására. E célhoz az építőmérnöki munkák koordinációjának és a közös hálózathasználatnak az ösztönzése önmagában is hozzájárul, ahogyan a hálózattípusok objektív kritériumokon (úgymint energiahatékonyság, károsanyag-felhasználás) alapuló előnyben részesítése is. A bővülő szakmai és tudományos együttműködések ösztönzik a piaci a közszféra szereplőit is, minket pedig a hatóságnál arra sarkallnak, hogy hosszú távú célként a magunk számára is megfogalmazzunk klímasemleges innovációs megoldásokat a saját feladatainkra vetítve. Támogatjuk a modern, alacsony energiafelhasználású technológiákat, emellett számos olyan programot hirdettünk, amely javíthatja a hazai lakossági és felhasználói szokásokat: elindítottuk például a korszerűtlen, elavult mobiltelefonok cseréjét, a 2020-as mobilsáv-értékesítéskor pedig frekvenciakedvezményt kapott az a szolgáltató, amely vállalta, hogy 5G-s rendszereket épít ki az elnyert sávokon. Sok hasonló programunk és tervünk van. 

A 3G lekapcsolása milyen feladatokat ró a hatóságra? Mi a lekapcsolás legnagyobb haszna?

A hatóság egyik kiemelt programja a ma már korszerűtlen, elavult mobilkészülékek cseréje, és hogy a lakossági felhasználókat anyagilag támogassa régi eszközeik modernebbre cserélésében. Ez azért is fontos, mert a hazai szolgáltatók ez év májusától folyamatosan megszüntetik a korszerűtlen és lassúbb adatátvitelt nyújtó 3G-hálózatukat, hogy ne „foglalják a helyet”, a frekvenciát a fejlettebb 4G- és 5G-hálózatok elől. Az NMHH mobilkészülék-csereprogramja február 14-én kezdődött a 3G-s telefonok cseréjével, májustól ezek mellett már a 2G-s készülékek cseréjére is igénybe vehető a 20 ezer forintos támogatás 4G- vagy 5G-képes telefon vásárlása esetén. Erre már 2500 előregisztráció érkezett, összesen pedig több mint 9500 régi készülék cseréjét támogattuk.

Milyen változásokat hozhat a szektor életében az űrtávközlés, és ebben az NMHH milyen szerepet szán magának?

Tapasztalataim szerint az űrtávközlés a legtöbbünknek távoli, megfoghatatlan dolognak tűnhet, ugyanakkor a mindennapi életünk nem lenne ugyanaz, ha a világűrben, a Föld körül nem keringene több ezer műhold. E műholdak pályapozíciójának kiosztása, koordinációja, illetve a kommunikációjukra használt rádiófrekvenciás spektrum felosztása, kijelölése és összehangolása tartozik az űrtávközlés területéhez. Hatóságunk – természetesen jogszabályban rögzített módon – nemzetközi szinten koordinálja és engedélyezi a frekvenciahasználatot, a földi állomások létesítését és az általuk használt frekvenciát. Hazai szinten is egyre nagyobb figyelem jut az űrtevékenységre, ezt jól tükrözi a kormány által tavaly elfogadott űrstratégia. Ehhez kapcsolódóan alapvető igény, hogy megszülessen egy átfogó szabályozás és jogszabályi környezet az űrtevékenység szabályairól, különös figyelemmel az engedélyezési kérdésekre. E szabályozási környezet megteremtése vagy a részletesebb kidolgozása az NMHH számára is fontos. És ezek még csak a szűken vett szakmai és szabályozási kérdések. A hatóság elnökeként és részben egyetemi emberként is nagyon fontosnak tartom a kutatások, tudományos együttműködések ösztönzését, a tehetségek kiemelését. Hatóságunk együttműködésével készül például az ötödik magyar műhold a Budapesti Műszaki Egyetemen, illetve segítjük, ösztönözzük az egyetem rakétafejlesztéssel foglalkozó hallgatóit is, akik az idén egy rangos versenyen mérettetik meg magukat Portugáliában. Az űrszektor a jövő egyik kiemelt iparága, érdemes komolyan venni és fejleszteni.

A tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai jogszabály (EMFA) az Európai Bizottság tervei szerint olyan online platformokat is érintene, mint a közösségi hálózatok és a videómegosztó oldalak. Eddig mi tudható a készülő jogszabályról, és azt milyennek ítéli az NMHH?

Még nem sok minden tudható, mivel az EMFA konzultációs fázisban van, így a tervezett szabályozás kereteit sem ismerjük. Az eddigi információk alapján a szabályozás nem a közösségi média vagy más online platformok problémájára fókuszál, hanem a nemzeti hatáskörbe tartozó média- és reklámszabályozási kérdéseket harmonizálná. A hatóság akkor támogatja az EMFA megalkotását, ha az csak az alapvető közös szabályokat és a garanciális feltételeket rögzíti. A sajtószabadsággal kapcsolatos részletszabályok megalkotása a tagállamok feladata kell hogy legyen. Az uniós jogalkotási hatáskör nem terjeszthető ki a teljes médiarendszerre, mert az kizárólagos tagállami hatásköröket sérthet. Ezenkívül az önálló nemzeti szabályozást az eltérő kulturális hagyományok, a jogrendszerek és a médiapiacok sajátosságai is indokolják.