A március–májusi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 693 ezer főt tett ki, amely 99 ezerrel több, mint az előző év azonos időszakában. Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 87 ezerrel, a külföldön dolgozóké pedig 18 ezerrel nőtt, addig a közfoglalkoztatottaké minimálisan, 5 ezerrel csökkent – közölte a Központi Statisztikai Hivatal.
Májusban a foglalkoztatottak száma 4 millió 686 ezer fő volt, ami 2 ezer fővel kevesebb, mint az előző hónapban, ugyanakkor 80 ez fővel több, mint amit a koronavírus-járvány harmadik hullámában mért a KSH.
A március–májusi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 165 ezer főt, a munkanélküliségi ráta 3,4 százalékot tett ki. Májusban az állástalanok száma 169 ezer fő volt, ami 30 ezres csökkenés az előző év azonos időszakához képest.
A férfiak körében a munkanélküliek száma 92 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,4 százalékponttal, 3,6 százalékra mérséklődött. A nőknél a munkanélküliek száma 72 ezer főt tett ki, a munkanélküliségi ráta pedig 1,2 százalékponttal, 3,2 százalékra csökkent.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai is megerősítik a KSH által közölt kedvező munkarőpiaci folyamatokat: a nyilvántartott álláskeresők szám a múlt hónapban 234 ezer fő volt, ilyen kevés munkanélkülit története során még nem mért az NFSZ.
Ellenáll a magyar a háborús helyzetnek
A koronavírus-járvány előtti időszakhoz hasonlóan a hazai munkaerőpiacot összességében munkaerőhiány jellemzi. Az adatok azt mutatják, hogy a hazai munkaerőpiac egyelőre ellenálló az orosz-ukrán háború okozta gazdasági helyzettel szemben – értéke az adatokat kommentárjában Molnár Dániel, a Századvég Konjunktúrakutató vezető elemzője.
A szakember kiemelte, hogy ugyan nőtt a magyar háztartásban élő, de külföldi telephelyen dolgozók száma, a létszám azonban még nem érte el a koronavírus-járvány előtti szintjét. Itt a pandémia kitörése jelentős visszaesést eredményezett, szerinte mindig kérdés, hogy az emelkedő hazai bérszínvonal, valamint a fokozódó munkaerőhiány mellett ez a forma továbbra is vonzó opciót jelent-e majd a munkavállalók részére. A közfoglalkoztatottak esetében továbbra is lassú mérséklődés figyelhető meg, a programokban dolgozók száma már tartósan 80 ezer fő alatt alakul, vagyis csak kiegészítő szerepet tölt be a munkaerőpiacon - magyarázta Molnár Dániel.
A gazdaságkutató intézet várakozásai szerint a magas foglalkoztatási szint a következő hónapokban is fennmaradhat, és egyre inkább a kínálat problémák jellemezhetik a munkaerőpiacot.
Plafonba ütközhetett a foglalkoztatottság
Az év eleje óta visszatért erős munkaerő kereslet ellenére is igen lassú tempóban tud már csak tovább bővülni a foglalkoztatotti létszám, a még elméletben bevonható munkaerő minősége láthatóan igen alacsony és a földrajzi elhelyezkedése sem találkozik a kereslettel, így egyelőre - a három éve már látott - jelentős akadály látszik a 4.7 millió fős szint fölé bővülés előtt – mondta Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője.
A szakember szerint az ukrajnai háború egyelőre semmilyen látható hatást nem gyakorolt a hazai munkaerő iránti kereslet szintjére, de további durva eszkaláció esetén negatív kockázatot is jelenthet a magyar gazdaság számára a konfliktus, azonban a menekültek egy része átmenetileg akár enyhítheti is a hazai munkaerőhiányos állapotot, főként a nyári, szezonálisan erős időszakban.
A munkaerőhiányos helyzet egyben igazolja az aggodalmakat az egyre erősebb inflációs kockázatokról is, mivel a munkaerőpiaci feszesség az amúgy is gyors bérnövekedés ütemét még tovább gyorsítja
- mondta Horváth András, hozzátéve, hogy a munkaerőpiaci adatokból kiindulva azonban az indokoltan elindított kamatemelési ciklus várhatóan nem fog problémát okozni a munkaerőpiaci dinamikában, amennyiben megközelítőleg sikerül eltalálni a neutrális kamatszintet és nem esnek túlzott szigorba a jegybankok.
A várakozásaik szerint idén 3,1 százalék lehet az átlagos munkanélküliségi ráta.
