Az idén 10 százalék feletti mértékben nőnek a vezetői fizetések a gyártás-termelésben a Wyser kutatása szerint. A legnagyobb béremelést a kutatás-fejlesztési területen dolgozók kapták, ahol a keresetek 13 százalék feletti mértékben nőttek. Mindez rámutat arra, hogy az iparban továbbra is dinamikus béremelkedés látható, ami vezetői szinten is érvényesül. 

  • A gyárigazgatók bére immár átlépte a bruttó 3 millió forintot,
  • akiket a műszaki igazgatók követnek 1,9 millióval.
  • A klasszikus funkcionális területeken dolgozó vezetők – például mérnökség, minőségbiztosítás, kutatás-fejlesztés – átlagosan 1,6 milliós bérre számíthatnak.

A Wyser kutatásából azonban kiderült, hogy a vezetőknek nem az alapbér a legfontosabb tényező, amikor döntenek egy cég mellett: a bónusz, a cégkultúra, a szektor, a lokáció, illetve az is fontos, hogy milyen hátterű a vállalat.

gyárigazgatók sokat keresnek Attractive, rich, old, laughing boss with beaming smile in glasses, tux with red bow, have, hold newspaper, smoke cigarette, sitting in leather armchair in workplace over gray background, relax, fun
A gyárigazgatók bére immár átlépte a bruttó 3 millió forintot – Fotó: Shutterstock

A válaszadók mindössze 50 százaléka szerint fontos az alapbér, vagyis az ideális juttatási csomagban vannak ennél meghatározóbb elemek is. A megkérdezettek 90 százalékának fontos, hogy mekkora bónuszra számíthat

– mondta Szalai Bence, a Wyser Technology üzletágának vezetője.

Ezek a szakemberek tehát bíznak magukban annyira, hogy képesek elérni a kitűzött célokat, ezért a teljesítményalapú bérezés felé igyekeznek terelni a juttatási csomagjukat. Kifejezetten fontos számukra az egészségügyi biztosítás, a nyugdíj-előtakarékosság, illetve a részvénycsomag is.

Fontos lenne számukra az otthoni munkavégzés is, ám ez sok vállalatnál nem honosodott meg. 

A gyártás-termelésben dolgozó vezetők körében ezért egyre nagyobb feszültséget okoz, hogy továbbra sem terjedt el általánosan a home office, miközben ma már a gazdaság szinte minden szegmensében van lehetőség otthoni munkavégzésre. 

A gyártás-termelésben a vezetők, mérnökök esetében a home office irányába való elmozdulás a vállalat emberközpontúságát jelzi, hiánya miatt viszont megkérdőjeleződhet a munkavállalók elkötelezettsége – állapítja meg a kutatás.

Habár sokan azt gondolják, hogy Budapest dominanciája megkérdőjelezhetetlen, a Wyser kutatása szerint a vezetők nyitottak a vidéki pozíciókra is. A válaszadók 55 százaléka akár el is költözne abból a városból, ahol él, egy jobb ajánlat, projekt, innovatívabb technológia vagy szakmai kihívás miatt. A bérek azonban régiónként eltérnek. 

Az általános piaci helyzet szerint ahogy Kelet-Magyarországról haladunk Nyugat-Magyarország felé, úgy nőnek a bérek. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye fizetései minimum 20 százalékkal maradnak el Győr-Moson-Sopron megye kereseteitől, azonos munkakörben.

Az autóipar a legvonzóbb szektor, ahol a válaszadók több mint 70 százaléka szívesen dolgozna. Az autóipar hosszú ideje meghatározó a magyar feldolgozóiparban, klasszikus húzóágazat, és folyamatos megújulásra törekszik. Most komoly átalakuláson megy keresztül, ám úgy tűnik, hogy ez inkább vonzó a dolgozóknak, mintsem kockázatként értékelnék. A második legnépszerűbb iparág az elektronika, amely válságállóbb, mint az autógyártás. Érdekes, hogy a harmadik helyen nem egy olyan klasszikus iparág végzett, mint a műanyaggyártás vagy a fémmegmunkálás, hanem a repülőgépipar, ahol a személy- és légi szállítás erősödése látható.

Vonzók a vezetők számára az innovatív technológiák és termékek, a megújuló energia és az elektromos autózás, illetve az okosrendszerek fejlesztése, amelyekkel könnyebb bevonzani a tehetségeket. A zöldmezős beruházásoknál pedig olyan újdonságot lehet létrehozni, ami mindig izgalmas

– mondta Szalai Bence.

A vezetőknek a legszimpatikusabb cégkultúra a német, ilyen hátterű vállalatnál a válaszadók közel 70 százaléka szívesen dolgozna, aminek történelmi okai lehetnek. A kutatás alapján a második legkedveltebb cégkultúra a skandináv, amely a hasonló a némethez, de emberközpontúbb.

A válaszadók 55 százaléka szívesen dolgozna hazai tulajdonú cégnél, ami azt mutatja, hogy a magyar vállalatok is képesek olyan kedvező munkakörülményeket, színvonalat, pályaképet biztosítani, mint a nyugati multinacionális cégek

– mutatott rá Szalai Bence. A nagyobb magyar vállalatok tehát a kutatás szerint abszolút versenyképesek a multikkal szemben.