A vályog, a szalma, a kender, a fa, a nád évszázadok óta használatos, helyben is fellelhető, megtermő alapanyag, ráadásul az egyik legértékesebb tulajdonságuk a remek hőszigetelő képesség. Biró Péter épületbiológus, a Környezettudatos Építők Szervezetének egyik alapítója a VG-nek elmondta:

mérések szerint ma már 50 százalékos energiamegtakarítást is el lehet érni a rezsiszámlákon természetes építőanyagok használatával egy 80-as években épül korszerűtlen energetikai besorolású épületnél. 

A különbség olyan meggyőző, hogy egyre több felújító és építkező dönt a környezettudatosnak is számító megoldások mellett. A felújítók körében nagyon keresettek a kender, a fenyőfa alapú farost és szalma hőszigetelő anyagok, amelyek külső hőszigetelésre, padlásra terítve vagy akár befújásos technológiával is kivitelezhető, nem utolsósorban hangszigetelésre is beváltak.

Lakónegyed ökoházakból Berlinben Favázas szalmaház ökoház bioház
Fotó: Thomas Rosenthal / Sprreplan Schaffarzek Dag

Energiatakarékossági szempont az is, hogy a természetes anyagokból készülő termékek gyártásához lényegesen kevesebb energia szükséges, mi több, az ökoházak lebontása sem terheli a környezetet, szemben a veszélyes hulladéknak minősülő palával és a természetet megterhelő műanyagokkal. Az ökoházakban felhasznált építőanyagok elbontva gyakorlatilag komposztálhatók – fogalmazott Biró Péter. 

Technológiai akadálya ma már ráadásul annak sincs, hogy nagy alapterületű, akár többemeletes vályog- vagy faszerkezetű ház épüljön. Szalmából is készült már 30 szobás apartman, sőt, Németországban komplett lakónegyedeket építettek ezen technológiával.

A tradicionális építőanyagok és a modern technológia ötvözetéből mindeközben olyan előremutató megoldások születnek, amelyek alkalmasak kiszolgálni a jövőbeli igényeket is. Az öko- és vályogépítészet nemzetközi szakértői két év kihagyás után Magyarországon rendezik meg nemzetközi konferenciájukat, ami jól tükrözi a magyar piac iránti bizalmat és annak ígéretét, hogy itt is a korábbinál nagyobb sebességre kapcsol a forgalom.  A rendezvény küldetése, hogy megmutassa a valódi környezettudatos építés lehetőségeit,  kihívásait és betekintést adjon a legújabb nemzetközi trendekbe, emellett a gyakorlatban is azonnal alkalmazható segítséget, szempontrendszert kapjanak az érdeklődők. 

Favázas szalmaház ökoház bioház
Fotó: Kloster Plankstetten

Soha nem volt még ennyire aktuális ez a téma, mivel ha valóban klímasemlegesen szeretnénk építeni, a természetes építőanyagok nem megkerülhetők– hívta fel a figyelmet a szakember.

A rezsicsökkentés módosítása már zsebbe vágó módon érzékelteti a jövőt, az energia drágulásának mértékét, és azt, hogy az energiaszükséglet csökkentése minden korábbinál fontosabb lesz.

Favázas szalmaház ökoház bioház
Fotó: Kloster Plankstetten

Az átlagosnál jóval kevesebb energiát igénylő ökoházak fejlett építési technológiája ma már lehetővé teszi, hogy akár a belvárosban is kialakítsanak nagyobb épületeket, vagyis a klasszikus társasházépítők előtt is nyitva az ajtó. 

A fokozottan és természetes módon hőszigetelt épületek iránti kereslet robbanás előtt áll, a szűk keresztmetszetet a kivitelezőhiány jelentheti 

– mutatott rá a problémára az épületbiológus. Mint Biró Péter elárulta, az augusztus közepére, a Somogy megyei Tengődre meghirdetett ökoházexpo és -konferencián Magyarországon eddig nem látott újdonságokat mutatnak be, például a legújabb 3D-s nyomtatási technológiával fognak nyomtatni egy vályogházat.

Zsebbe vágó különbség

A hagyományos építkezéseknél első körben mintegy 5-10 százalékkal drágább bioház jelenleg kulcsrakészen 700-750 ezer forintos áron forog a piacon. Hozzá kell azonban tenni, jelezte Biró Péter, hogy egy mai átlagos méretű, új,  hagyományos tégla- vagy betozház megépítéséhez szükséges energiából egy ugyanolyan méretű favázas szalmaház építése és 69 éves üzemeltetése is biztosított.