Budapesten akarnak leginkább gyereket, aki nem, az nem anyagi okból
Az OTP Bank kutatásából kiderült, hogy a magyar felnőtt lakosság 29 százaléka tervez gyereket vállalni, ezen belül pedig a 18–39 éves korosztály 65 százaléka tervez gyerekvállalást. A felmérésből az is kiderült, hogy a tervezési szakaszban járó párok többsége szívesebben vállalna gyereket, ha stabil és biztonságos pénzügyi háttér lenne mögötte. Ez azt jelenti, hogy az anyagi helyzet egyértelműen döntő szempont ebben a kérdésben. Ha ehhez hozzávesszük a felnőtt lakosság azon részét, amely már elhagyta a gyerekvállalási kort, vagy egyáltalán nem terveznek gyereket, akkor az látszik, hogy a lakosság fele úgy látja, hogy a gyerekvállalás kérdésénél nem fontos szempont a pénzügyi háttér.
A kutatás résztvevőinek több mint egyharmada házasságban vagy egyedül, több mint egynegyede pedig párkapcsolatban él. A 18–39 éves korosztály képviselőinek negyede már házas, és ugyanennyien készülnek arra, hogy egybekelnek választottjukkal. Ebben a korcsoportban a legmagasabb a gyermekvállalást tervezők aránya, megközelíti a kétharmadot, 35 százalékuk azonban nem akar gyermeket. Közülük 11 százalék azért nem, mert már van, és nem vállal többet, 24 százalékuknak viszont nincs, és ezen nem is akar változtatni.
A teljes válaszadói körben ennél alacsonyabb, 29 százalékos a gyermekvállalásra készülők aránya, aminek részben az az oka, hogy a koruk miatt sokan kifutottak az időből, másrészt pedig az, hogy a meglévő vagy meglévők mellé nem terveznek új gyermeket. A kutatás eredményéből az is kiderült, hogy a felnőtt lakosság 60 százalékának már van gyermeke, és 8 százaléka kistestvért is szeretne mellé, 52 százaléka viszont lemondott erről. A gyermektelenek körében valamivel többen vannak azok, akik vállalnának (22 százalék) és kevesebben azok (19 százalék), akik nem terveznek gyermeket.
Az OTP szerint a kutatás eredményei megerősítik, hogy sok más tényező mellett a pénzügyi stabilitás jelentős szerepet játszik a döntésben. A család bővítését tervezők 28 százaléka válaszolta azt, hogy könnyebben vállalna gyermeket jó anyagi körülmények között, és további 29 százaléka tartotta ezt fontos szempontnak. A 18–39 éves korosztályban ennél valamivel kevesebben fogalmaztak meg ezzel megegyező véleményt. Fontos megemlíteni azt is, hogy ebben a körben a gyermekvállalást nem tervezők többségének (59 százaléka) elhatározásában nem az anyagiak játszottak meghatározó szerepet, mindössze 8 százalékuk felelte azt, hogy könnyebben döntene másképpen, ha jobb helyzetben volna. A kutatás készítői az adatok alapján a teljes felnőtt népességre vetítve úgy becsülték, hogy a lakosság csupán 2 százalékára tehető azoknak az aránya, akik azért nem vállalnak gyereket, mert anyagilag nem engedhetik meg maguknak.
A gyermekvállalási szándék egyébként Budapesten a legerősebb, a kisebb, magasabb átlagéletkorú lakossággal rendelkező települések felé haladva érezhetően mérséklődik. Az is főleg a korral magyarázható, hogy a teljes lakosság fele szerint (a gyermekvállalást tervezők többsége, mint ezt fentebb bemutattuk, ezt másként látja) nem az anyagi helyzettől függ a gyermekvállalási hajlandóság, ugyanakkor a válaszadók 14 százaléka tartja kifejezetten fontosnak ezt a szempontot, 13 százaléka pedig elismeri a jelentőségét a családtervezésben.
