A Gyógyszerügyi Egyeztető Fórum alapját a 2011 és 2014 között azonos néven működő platform alkotja, amely szorosan együttműködött az egészségügyi kormányzattal a gyógyszerellátás kereteinek átalakítása során.
Most úgy éreztük, hogy eljött az idő a fórum újraalakítására, mert olyan problémákat tapasztalunk a gyógyszerellátás területén, melyeket orvosolni szükséges, különben hosszú távon nehezebbé válhat a lakosság gyógyszerhez jutása. Fontos kiemelni, hogy ezeket a jelenségeket nemcsak a patikák érzékelik, hanem az ellátási lánc összes szereplője, azaz a gyógyszer-nagykereskedők és a gyógyszergyártók is
– írták a testület tagjai nyilatkozatukban. Kiemelten fontosnak tartják a gyógyszerellátási szereplők gazdasági fenntarthatóságát, mely évről évre egyre nehezebb, pedig a megfelelő, a betegek által is elvárt szakmai munka alapfeltétele, hogy a gyógyszertárak biztos alapokon működjenek.
Hogyan érinti a szakemberhiány a gyógyszertárakat?
A fórum értékelése szerint az elmúlt tíz évben a gazdasági és a jogszabályi környezet romlása miatt a patikák száma folyamatosan csökkent, különösen a vidéki kistelepüléseken. A gyógyszerellátás számos megoldatlan problémája, mint például a támogatott gyógyszerek árrése, a magisztrális díj kérdése és az ügyeleti rendszer szabályozatlansága miatt a patikák eredménytermelő képessége folyamatosan csökken. Ezzel szemben a kiadások mértéke egyre csak emelkedik.
A helyzetelemzés szerint
az utóbbi időben főleg a gyógyszertári személyzet bérének a növekedése állította nehéz helyzet elé a patikákat, aminek következtében súlyos munkaerőhiány alakult ki az ágazatban.
Ez egyelőre főleg a vidéki kistelepülési gyógyszertárakat sújtja, de már a városokban is érezhető, hogy egyre nehezebb gyógyszerészt, megfelelő szakszemélyzetet találni. A gyógyszerellátásnak évek óta az egyik legnagyobb problémája a munkaerőhiány, melyet ugyan nehéz számszerűsíteni, azonban mindenki számára érzékelhetően kevés az elérhető gyógyszerész és a gyógyszertári szakasszisztens. Ez a szakemberhiány egyébként nemcsak a patikákat, hanem a gyógyszerellátási lánc további szereplőit, a gyártókat és a nagykereskedőket is érinti.
A munkaerőhiány kezelése hosszú távú és komplex megoldási folyamat: a szakma szerint egyrészt
rendezni kellene a gyógyszertárak finanszírozási helyzetét, hogy versenyképes béreket tudjanak kínálni.
Másrészt fejleszteni kellene a kognitív patikai szolgáltatásokat, hogy a magasan képzett szakemberek a szaktudásuknak megfelelő munkát végezhessenek, ezzel emelve a társadalmi presztízsüket. A megfelelő utánpótlás biztosításához erősíteni kellene a közoktatásban a természettudományos képzést, a felsőoktatásba jelentkezők között pedig népszerűsíteni a gyógyszerészképzést.
A Gyógyszerügyi Egyeztető Fórum képviselői a napokban találkoztak az egészségügyi kormányzat képviselőivel, és bíznak abban, hogy a tevékenységükkel a jövőben hozzá tudnak járulni a szektor sikeres működéséhez – közölték.
Gyógyszertárbezárások jöhetnek
Jelenleg 2283 közforgalmú gyógyszertár és 626 fiókpatika működik országszerte, a számuk azonban az elmúlt 10-12 évben folyamatosan csökkent, így most nagyjából 200-zal van kevesebb patika, mint 2010-ben. Ám mivel ezen időszak alatt nyitottak is meg gyógyszertárak, a bezártak száma 200-nál is több. Főleg kisebb településeken húzták le a rolót patikák, míg az újonnan nyíló gyógyszertárakat jellemzően a nagyobb városokban létesítik.
A kistelepülések gyógyszerellátása így rohamosan romlik, évente tucatnyi gyógyszertár szűnik meg. A júniusi adatok szerint nagyjából 670 ezer ember él olyan településen, ahol nem érhető el közvetlenül patika.
A tavaly indított Magyar falu program céljával, a kistelepülések gyógyszerellátásának erősítésével természetesen egyetért a Gyógyszerügyi Egyeztető Fórum, de szerinte a kezdeményezés nem nyújt megfelelő megoldást a problémára. Egyrészt mert a kisboltokban csak vény nélkül kapható orvosságokhoz juthatnak hozzá a betegek, a krónikus betegségek terápiájához szükséges vényköteles készítményekhez nem. A kistelepüléseken nagyrészt idősebb lakosság él, ők továbbra is csak patikákban szerezhetik be a szükséges gyógyszereiket. Másrészt a kisboltokban nem tudnak személyre szabott szakmai tanácsot adni a gyógyszerek alkalmazásával kapcsolatban, míg a gyógyszertárakban ez az alapvető szolgáltatások része. A platform tagjai szerint ez egy olyan probléma, amellyel mielőbb el kell kezdeni érdemben foglalkozni.
A szakemberek arra is felhívták a figyelmet, hogy
a rezsiköltségek sokkszerű emelkedése egy egyébként is nehéz helyzetben lévő ágazat kilátásait rontja tovább. Az energiaárak jelentős növekedése sok gyógyszertár költségvetését boríthatja fel, melynek következtében veszteségessé válhatnak. Emiatt az elkövetkezendő időszakban várhatóan fokozódni fog a gyógyszertárak számának csökkenése.
Az ágazat további kihívásai között azt szintén megemlítették, hogy
- a koronavírus-járvány miatt több alkalommal változtak a gyógyszerkiadás szabályai, amely miatt szinte folyamatosan van konfliktusa a gyógyszerészeknek a betegekkel;
- a csomagküldés év elejei változása szinte ellehetetlenítette az online gyógyszer-kereskedelmet, mely sok patika ebbe fektetett munkáját és idejét nullázta le egy pillanat alatt;
- a gyógyszer-kiskereskedelem mellett pedig meg kellene teremteni a feltételeit a gyógyszertári szolgáltatásoknak is: ilyen lehetne például a gyógyszeresterápia-menedzsment vagy a mostanában nagyon aktuális téma, a gyógyszertári vakcináció.
