Közélet

Tovább nyílik a bérolló a patikákban

Nagyon elhúznak a klinikai és a kórházi gyógyszerészek bérei a jövő év januárjában életbe lépő egészségügyi szolgálati jogviszony miatt. Egy 11–15 éve a pályán lévő gyógyszerész bruttó fizetése megközelíti az egymillió forintot, míg a közforgalmú gyógyszertárakban dolgozók bére nettó 400 ezer forint.

Hatalmas bérfeszültséget fog okozni a gyógyszerészek között a január 1-jétől érvényes új egészségügyi szolgálati jogviszony.

Eszerint 2021-től a klinikai vagy kórházi gyógyszerészek legalacsonyabb bruttó fizetése 481 ezer forint lesz, a legmagasabb – több mint negyven év munkaviszony után – pedig 1,6 millió forint.

Az új orvostörvény szerint a bérek 2023-ig folyamatosan emelkednek, 2023-ban egy kezdő gyógyszerész már bruttó 687 ezer forintot is kereshet. Ágazati adatok szerint Magyarországon 106 intézeti gyógyszertár van, ahol körülbelül ötszáz gyógyszerész dolgozik.

Országszerte összesen 2300 működési engedéllyel rendelkező patika van, a gyógyszerészek száma pedig 7500-ra tehető.

Az állami és a magánszektorban dolgozó gyógyszerészek bére között már akkor szétnyílt az olló, amikor néhány évvel ezelőtt rendezték a közalkalmazottak fizetését – mondta a Világgazdaságnak Nagy Gabriella, a négy fővárosi patikát működtető Tükör Patikák hálózat tulajdonosa. Ma egy alkalmazott gyógyszerész a magánszektorban átlagosan nettó 380-400 ezer forintot keres, de abból az árrésből, amelyből egy kis és közepes forgalmú patika gazdálkodik, nem lehet magasabb bért kifizetni – tette hozzá.

Fotó: Fejér Megyei Hírlap/Pesti Tamás

A gyógyszerészszektorra jellemző, hogy az ott dolgozók többsége a kisadózó vállalkozások tételes adóját, a katát választja, és több patikában is dolgozik. Munkabérük eléri az óránkénti négyezer forintot, de a magánpatikák többsége még így is jelentős munkaerőhiánnyal küzd.

Az átlagos gyógyszertárak árbevételének és árréstömegének jelentős részét – közel 65 százalékát – a támogatott készítmények teszik ki, az árrésen pedig évek óta nem emeltek, sőt inkább csökkentették

– hangsúlyozta Nagy Gabriella.

A patikák nem tudják követni a klinikai és kórházi gyógyszerészek bértábláját, mert a gyógyszertári ágazatban ennek a béremelésnek nincs meg a fedezete – mondta lapunknak Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) elnöke. A kamara már az év elején jelezte az Emberi Erőforrások Minisztériumának, hogy az ágazat eredményességének fenntartásához, valamint ahhoz, hogy a közforgalmú gyógyszertárakban dolgozók fizetése felzárkózzon az egészségügyi bérátlaghoz, 36 milliárd forint pluszforrásra lenne szükség.

A kamara elnöke szerint a jövőben a kis és közepes gyógyszertárak működése kritikussá válhat, a kisebb patikákban már most is érezhető a bérfeszültség. Az egyenlőtlen fizetések miatt csökkenhet a gyógyszerészszakma iránti érdeklődés, és újra beindulhat az elvándorlás külföldre.

A kamara számításai szerint a friss forrásokat akár árréspótló árkiegészítéssel, a generikus gyógyszerek kompenzációjával, a szolgáltatási díj és a működési támogatás, valamint a magisztrális és ügyeleti díj emelésével pótolhatná a központi költségvetés – mondta Sohajda Attila, az MGYK gazdasági bizottságának vezetője. Hozzátette: fontos, hogy a pluszforrás elosztódjon az ágazat gyógyszertárai között, így leginkább a kisebb forgalmú patikákat támogatva ez a pluszforrás nyújthatna fedezetet a béremelésre a közforgalmú gyógyszertárakban is.

Magyar Gyógyszerészi Kamara Sohajda Attila gyógyszerész Hankó Zoltán
Kapcsolódó cikkek