A negyedik hullám kellős közepén nem lehet megtiltani a gyógyszertáraknak, hogy házhoz szállítsák az OTC- (vény nélkül is kapható) készítményeket – mondta Feller Antal, a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének (GYNSZ) elnöke, a Hungaropharma Zrt. vezérigazgatója a VG-nek. Véleménye szerint auditálni kellene azokat a szállítókat, amelyek gyógyszereket, patikaszereket vihetnek házhoz.

Fotó: Shutterstock

A gyógyszertárak webshopjainak forgalma tavaly megduplázódott, igény volt arra, hogy akik nem tudnak vagy nem akarnak patikába járni, azok valamilyen módon hozzájuthassanak a termékekhez. Feller Antal kiemelte:

a gyógyszerek csomagküldésével kapcsolatban az egyik ellenérv, hogy ez a gyógyszerhamisítás melegágya. De ez nem így van, ma internetes gyógyszertárat csak az működtethet, akinek az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) engedélyt ad.

A vezérigazgató szerint az OTC-gyógyszerek forgalma az utóbbi években nem a patikákban, hanem főleg a drogériai láncokban nőtt. A vitaminok és étrend-kiegészítők körének patikai kiáramlása tovább fog folytatódni, így ez a gyógyszertárak jövedelmezőségét erősen befolyásolja. A gyógyszer-nagykereskedők eredményességével kapcsolatban pedig elmondta: 2007-ben 6,2 százalék volt a nagykereskedők árrése, mára ez 5,3-re csökkent. 

A Gyógyszer-nagykereskedők Szövetsége idén ünnepelte megalakulásának 25. évfordulóját. A hazai gyógyszer-nagykereskedelem adatait ismertetve Feller Antal elmondta, 2016 és 2021 között a társasághoz tartozó nyolc tagvállalat forgalma 38 százalékkal emelkedett, ami jócskán meghaladja a piac azonos időszakban bekövetkezett 23 százalékos növekedését. Az eltérés mögött az áll, hogy 2017-ben a Teva kilépett a gyógyszer-nagykereskedelmi szektorból – egyúttal a szövetségből is –, és a jelenlegi nyolc tagnak kellett átvennie a helyét a piacon. A nagykereskedők csaknem 2300 közforgalmú gyógyszertárat és 80 intézeti patikát szolgálnak ki, a nyolc tagvállalat piaci részesedése 95 százalékot tesz ki. A patikai értékesítés a piac 78 százalékát fedte le 2016-ban, ám ez 2020-ra már 71-re mérséklődött. Az eltolódás értékben a kórházak javára történt, de a dobozszámot figyelembe véve a kórházak részesedése a teljes piacból stabilan 4,4 százalékos.

Piaci adatok szerint szeptemberben nagyjából 150 ezer alkalommal vásároltak a hazai gyógyszertárak online felületein – közölte korábban a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetsége (HGYSZ) a VG-vel. Ezek felében rendeltek vény nélkül kapható készítményt (OTC-terméket). Becslések szerint

az interneten rendelt gyógyszerek forgalma az év végére elérheti a 4,5-5 milliárd forintot is.

Napi hatvanhatezer dobozzal több gyógyszer fogyott

A pandémia negyedik hullámában ismét emelkedésnek indult a vényköteles termékek forgalma. Szeptemberben naponta 561 ezer doboz receptes gyógyszert váltott ki a lakosság a patikákban, az augusztusi 495 ezer vagy a júliusi 501 ezer doboz után – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból. A tízezer lakosra jutó gyógyszerforgalom Baranya megyében volt a legmagasabb, ahol napi 684 doboz gyógyszert váltottak ki, a legkevesebb vényköteles szert a Pest megyében élők szedték, a tízezer lakosra jutó kiváltás 509 doboz volt. Szeptemberben a kiváltott gyógyszerek térítési díja 12 milliárd forint volt, a tb-támogatás összege pedig 36 milliárd, egy évvel korábban a lakosság 11 milliárdot fizetett a gyógyszerekért, és 35 milliárd volt a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által nyújtott támogatás.