Magyarországon a és a rugalmas munkaidő a leggyakoribb béren kívüli juttatás, ezzel szemben a munkavállalók a 13. havi fizetésnek és inflációkövető bérkompenzációnak örülnének a legjobban – így lehet összefoglalni röviden a DreamJobs és a Foodpanda friss kutatásának eredményeit. A felmérésben mindkét érintett felet – a munkáltatói és az alkalmazotti oldalt is – megkérdezték a magyarországi munkahelyeken elérhető béren felüli juttatásokról.
A közzétett eredmények szerint az 5 legnépszerűbb juttatás, amit Magyarországon kaphat egy alkalmazott:
- a SZÉP-kártya,
- a rugalmas munkaidő és
- a bónusz biztosítása,
- valamint a képzések támogatása
- és a tömegközlekedés támogatása.
A megkérdezettek ezzel szemben
legjobban a 13. havi fizetésnek, az inflációkövető bérkompenzációnak és a magánegészségügyi ellátáshoz való hozzáférésnek örülnének.
Az egészségmegőrzéshez köthető extrák amúgy is a legelhanyagoltabb területnek bizonyultak: az 500 fő feletti cégméretnél jelennek csak meg, nagyobb részt az említett magánegészségügyi ellátás (50 százalék), egészség-, élet- és balesetbiztosítás (25 százalék) és egészségpénztári hozzájárulás (20 százalék) formájában, máshol a dolgozók mindössze 10-15 százaléka számíthat legfeljebb masszázsra, jógaórára vagy gyümölcsnapra a munkahelyén.
A kutatásban résztvevők háromnegyede egyébként nem elégedett a jelenlegi munkahelyén kapható béren kívüli juttatások mennyiségével és értékével, amit a fentieken túl magyarázhat az is, hogy
a felmérés szerint a magyar munkahelyek közel felénél (46 százalék) nem áll rendelkezésre semmilyen jövedelmen kívüli kiegészítés.
A multik dolgozói és az IT-sok a cafetéria nyertesei
Ahogy az az egészséghez kapcsolódó béren kívüli juttatásoknál is jól látszik, ha extra juttatásokról van szó, akkor az ötszáz, még inkább az ezernél több embert foglalkoztató cégek a legnagyvonalúbbak. Az itt dolgozók üzemanyag-támogatásban, kultúra- és sportutalványokban részesülnek, de nem ritka az óvodai és iskolakezdési, valamint gyermekszületési támogatás vagy az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás sem.
Szakmákat tekintve egyértelműen az IT-soknak van a legjobb dolguk: ők a rugalmas munkaidő mellett plusz szabadnapokkal is számolhatnak, idegennyelv-oktatásban és képzésekben részesülhetnek, a sporton túl dolgozói jólétet szolgáló juttatások is járnak nekik (például masszázs), ráadásul home office-ban dolgozóknál sok esetben még a rezsiköltségbe is beszállnak a munkáltatók.
Egyre magasabbak a home office költségei
A válaszadók 65 százaléka már most részben vagy teljes egészében otthonából dolgozik, ráadásul ez az arány a hideg időjárás beköszöntével tovább nőhet. Jogosan fogalmazhatta meg ezért a megkérdezettek kétharmada azt az elvárást, hogy
a munkáltató fedezze az otthoni rezsiköltségek egy részét, továbbá a munkaállomás ergonomikus kialakításában is számítanának munkahelyükre.
A legtöbb cég (több mint 60 százalék) biztosít szűrt/ballonos vizet és kávét az irodában dolgozóknak, de ezek annyira gyakoriak, hogy szinte már juttatásnak sem tekintik a munkavállalók; így arra sem feltétlenül alkalmasak, hogy a toborzásban vagy a megtartásban szerepük legyen.
Energiavámpírok legyőzésével küzdhetünk a magas ellenA kormány nyáron bejelentett döntése, amellyel módosította a rezsicsökkentés szabályait, sokakban aggodalmat keltett. A lakosság elkezdett érdeklődni az energiafogyasztás mérséklése iránt. Azonban sokat segíthet, ha otthon is tudatosabbak vagyunk. |
Ingyenes meleg étkezést csak a válaszadók 3,7 százaléka kap, és étkezési hozzájárulásnak is csak 7,3 százalék örülhet. Pedig a válaszokból az derül ki, hogy a munkavállalók kétharmada örülne neki, ha munkáltatója irodai munkavégzés esetén ingyenes meleg étkezéssel, vagy otthoni munkavégzés esetén például ételrendelős platformokon felhasználható étkezési támogatással gondoskodna az ebédjéről.
Kulcsproblémákat támogathatnak a munkaadók 2023-ban
A kutatás rávilágított arra is, hogy 10-ből 8 munkavállaló népszerűbbek tartja azt a munkáltatót, ahol van béren kívüli juttatás, ezt a vállalati oldalról is megerősítették a kitöltők. Ennél is beszédesebb azonban, hogy
a válaszadók 30 százaléka váltana, további 45 százaléka fontolóra venné a munkahelyváltást, ha egy másik cégnél magasabb színvonalúak és értékűek lennének a béren kívüli juttatások.
Jó hír, hogy a kutatásban részt vevő vállalatok közel fele fog bevezetni új juttatásokat 2023-ban, ráadásul a döntéshozók kezdenek a legégetőbb területekre koncentrálni, mint a rezsiköltségek ellensúlyozása, az étkezés támogatása, az inflációkövető bérkompenzáció kialakítása és az egészségbiztosítás, valamint a magánegészségügyi ellátás biztosítása.
A dolgozói juttatások kialakításánál az egyik legfontosabb tényező a kölcsönösség. A cégeknek célszerű lenne kilépniük abból a bevett szokásból, hogy tudják, mire van szüksége a dolgozóiknak, és folyamatosan aktívan kikérni a véleményüket, monitorozni az igénybe vett szolgáltatások felhasználását.