A napokban véget ért 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon – amelyen száznegyven kiállító és több mint negyven külföldi író vett részt, köztük Szvetlana Alekszijevics Nobel-díjas fehérorosz író-újságíró – mindenki igyekezett elfelejteni, hogy milyen nehézségek érik a könyves szakmát – mondta a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöke a VG-nek. Gál Katalin úgy fogalmazott, hogy a szerte Európában számontartott budapesti fesztivál valójában a könyvesek ajándéka volt a magyar közönségnek, mivel belépőt nem szedtek, a rendezvényhez jelentéktelen külső forrást kaptak, s az állami támogatások kifizetése is csúszik. Eközben az esemény helyszínéül szolgáló kulturális központnak fizetendő bérleti díj és energiaköltség a korábbiak sokszorosára rúgott.
Elszálltak a papírárak
Bár a jövőre 550 éves magyar könyvnyomtatást az elmúlt fél évezredben megannyi nehézség érte, a szakember szerint jelenleg leginkább a papír ára és a vásárlóerő súlyos meggyengülése sújtja a piacot.
A nyomdák egyenesen ott tartanak, hogy azt kérik, ne írjunk árat a könyvekre, mert lehet, hogy a nyomtatás pillanatában már drágább lesz az alapanyag, mint amikor elvállalták a munkát
– példázta a nehéz helyzetet az egyesülés elnöke, hozzátéve, hogy van olyan papírfajta, amelyiknek duplájára nőtt az ára az elmúlt hónapokban. A kemény táblás könyvekhez szükséges úgynevezett fekete lemez pedig szinte csak aranyárban kapható.
Ma igazán nagy bajban a jellemzően szak- és rétegkönyveket kiadó vállalkozások vannak, amelyek a könyvtermés mintegy 40 százalékát adják.
Gál Katalin ezzel kapcsolatban nagy gondnak nevezte, hogy a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) nem utalja időben a könyves szakmának megítélt támogatásokat, amelyek ráadásul sokat csökkentek is, és a hosszú ideje bevált Márai-programot – amelynek keretében az állam nagy példányszámban vásárolt könyveket – szintén felszámolták.
A kisebb szakkiadók állami támogatásra szorulnának
Mindazonáltal az idehaza kiadott könyvek eladott példányszáma 2021-ben nagyon jól alakult, régen volt ilyen magas. Az MKKE elnökétől megtudtuk, különösen azok a nagy kiadók hasítottak tavaly, amelyek jól működő, bejáratott webshopjukkal át tudták vészelni a pandémia alatti boltzárakat.
A kisebb piaci szereplők viszont – amelyek sok esetben családi mikrovállalkozások – egyértelműen állami segítségre szorulnak. Olyanok, mint a pandák, ha nem támogatják őket, akkor kihalnak – mondta.
Karácsonyi ajándéknak könyvet? Ebben bízik a szakma
Az idei esztendő értékelése ugyanakkor még nagyban függ attól, hogy miként alakul a karácsony, meglesz-e az év végén szokásos könyvvásárlási roham. Az alakulását látva Gál Katalin úgy számol, hogy
az idén karácsonykor a könyv lesz a legelérhetőbb árú luxuscikk, minden más slágerajándék sokkal drágább lesz.
Arra a kérdésre, hogy Magyarországon miért nem hódítanak igazán az e-könyvek, az 1795-ben alapított egyesülés elnöke úgy reagált, szerinte a fő probléma a forgalmi mértéke.
Már egy évtizede küzdünk azért, hogy ne 27 százalékos áfája legyen az e-könyvnek, hanem 5, mint a hagyományos papíralapúnak, és reméljük, a kérésünk rövidesen értő fülekre talál
– mondta.
