Ma már szinte minden tevékenység gyakorlásához előírás a szakmai felelősségbiztosítás megléte, ami rendkívül fontos lenne az építőipar minden szereplőjének a megrendelő státuszától függetlenül is. A tervezési, építési tevékenység során ugyanis akaratlanul is előidézhetők olyan károk, amelyek rendezése a vállalkozók egész pályafutását tehetik tönkre, miközben önerőből sokszor nem is képesek kifizetni – összegezték az Építési Vállalkozók országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) a VG-hez eljuttatott közleményében, amelyben a felelősségbiztosítás teljes körű kötelezővé tételének szükségességére hívják fel a figyelmet.

20221106 Szécsény

A megyében megkezdett három uszoda építése közül csak Szécsényben halad a kivitelezés.
Fotó: Hüvösi Csaba / Nógrád Megyei Hírlap (Illusztráció)

Ha igazolható, hogy a tervező nem megfelelő szakmai munkája, esetleg a vállalkozó, kivitelező hibás munkavégzése okozott sok millió forintos kárt az épülő vagy a környezetében lévő ingatlanokban, a károkozásért a tervező és a kivitelező anyagilag felelős.

Sok káreset bírósági ítélettel végződik, ezek jelentős részét a károsultak nem tudják érvényesíteni, mivel a károkozó cégeket ekkorra már felszámolják vagy megszüntetik, az egyéni vállalkozók eltűnnek, vagy csak egyszerűen nem áll rendelkezésükre elegendő fedezet.

Az állami, önkormányzati, vagyis az úgynevezett közösségi megrendeléseknél kötelező a megrendelő részéről a felelősségbiztosítást bekérni a vállalkozótól, a nagy magánmegrendelői körben pedig ez evidencia. 

A lakossági megrendelők számára végzett tevékenység azonban egy három éve módosított kormányrendelet értelmében nem szükséges építési naplót vezetni és az egyszerű bejelentési dokumentációtól való eltérést bejelenteni, emellett tervezői művezetés, valamint tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás nélkül végezhető.

Építkezés helyett inkább felújításokba fogtak a magyarok

Jövőre 10-15 százalékos mínuszba kerülhet az építőipari termelés.

A szakmai szereplők felelősségén a kormányrendelet módosítása nem változtatott, ők minden esetben az eddigiekkel megegyező módon felelnek az általuk okozott hibákért, legyen az tervezői műhiba vagy kivitelezéssel kapcsolatos károkozás – emlékeztet az ÉVOSZ.

Miután most van is, meg nincs is felelősségbiztosítás az építőiparban, 2016 óta többször oda-vissza változott a helyzet, mára sem a lakossági megrendelők, sem a kis-közepes tervező-kivitelező vállalkozások többsége nincs tisztában ezzel, és egyszerűen nincs felelősségbiztosítása.

Az ÉVOSZ nevében Koji László elnök újra indítványozza az építésgazdaságban tevékenykedők számára a kötelező felelősségbiztosítás bevezetését, amelynek mértékét a tervezett árbevételhez lehetne kötni, hiszen az mutatja meg leginkább az esetleges károkozás nagyságát.

A kötelező felelősségbiztosítás hozzájárulhat a kóklerek kiszűréséhez is.