Az év eleji óvatos várakozásoknál jobban, az eredeti prognózisokon felül teljesíthet az idén a magyar építőipar, amely
a várt 5500 milliárd forint helyett 6400 milliárd forint értékű munkát végezhet el év végéig.
Tegyük hozzá: ha a hátralévő másfél hónapban semmi rendkívüli nem történik már. Csakhogy a tényleges plusz nem olyan mértékű, mint a nominális változás, a 900 milliárd forintnyi termelési többlet jelentős része a magas eredménye, a folyó áron számolt teljesítménynövekedés mögött összehasonlítható áron számolva ténylegesen 4-5 százalékos pluszban van az ágazat saját előző évi teljesítményéhez mérten.
A KSH november 14-én, hétfőn teszi közzé a szeptemberi számokat az építőiparról, de az ágazatban már ennél tovább látnak, november közepén kézzelfogható távolságba került az év vége. A Világgazdaság a szakmai szövetséghez fordult kérdéseivel.
Mint megtudtuk, az építkezésektől hirtelen az energetikai felújítások felé tolódott a lakossági megrendelések aránya, mert a lakosság hosszú távon is biztosra vette a magasabb energiaárakat, és beruházásokkal igyekszik, vagyis szeretné kordában tartani otthona energiaigényét.
Csakhogy már kifulladóban van az energetikai korszerűsítésre fókuszáló megrendelői aktivitás is, mert minden jel szerint a lakosság fizetőképessége határához ért, szükség van állami támogatásra a felújítási kedv élénkítéséhez
– nyilatkozta a VG-nek Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke.
Jelentős a lassulás az ingatlanpiacon, az elemzők átrendeződésre számítanakA hazai ingatlanpiaci helyzet korántsem egyszerű. |
Biztonságossá és kiszámíthatóvá tenné a lakáscélú hitelfelvételt az ÉVOSZ az 5 százalékos kamatsapkával, amit kitartóan szorgalmaz . A támogatott melletti erős érv, hogy miközben élénkítené a lakásépítés és -felújítás területét, nem terhelné meg a költségvetést sem igazán, és a bankok számára sem lenne előnytelen a konstrukció – szögezte le Koji. Konkrét példával megvilágítva,
a fixált 5 százalékos kamattal egy 20 millió forintos húszéves futamidejű lakáskölcsönt havi 140-150 ezer forinttal lehetne törleszteni,
ami az átlagkeresetűek számára is vállalható mértékű elköteleződés lehet. Ugyanakkor a hitelfelvevők nem kevesebb mint 50 millió forintot törlesztenek vissza, ami megmutatja, hogy nem ingyenpénzről van szó.
Miután a lakosság hosszú távon számol a megdrágult energiával, aminek tudatában gyorsan és határozottan lépett, ezt tükrözi az energiamegtakarítást szolgáló felújítások iránt markánsan megnövekedett igény.
Ha a megfelelő pénzügyi forrásokat is biztosítva látnák az érintettek, ismét emelkedésnek indulhatna a megrendelések száma, és gazdagabb lenne a bennük foglalt műszaki tartalom. Az ÉVOSZ elnöke szerint nem jó irány, hogy pénzügyi forrás híján csak részlegessé váltak a korszerűsítések, miközben az ágazat sem nélkülözheti a lakossági megrendeléseket, aminek aránya a teljesítményében mintegy 20 százalékos.
Az építőipari szerződésállomány értéke fokozatosan és folyamatosan csökken, bár az első negyedév végén tapasztalt nagy ívű lejtmenetből sikerült visszavenni, és nem a legsötétebb forgatókönyvek váltak valóra 2022-ben. Koji László szerint
az idei évet kitöltötték munkával a korábban kötött megrendelések, minden alágazat bővülni tudott, az állami és közösségi megrendelések hiányát később fogják érzékelni.
A 2021-es áron számolt 2100 milliárd forint értékű felfüggesztett állami beruházás hiánya elsőként a közbeszerzési eljárások számának és összértékének csökkenésén látszik majd,
a tervezőirodák munkája máris kevesebb.
Ami már biztos, hogy végül ezt az évet sokkal kisebb mértékben fogja érinteni az idei új szerződésállomány szűkülése, mint azt év elején gondolták, és ebben a rövid átfutású energiatakarékossági lakossági felújítási boomnak nagy szerepe van. Október óta viszont csökken a kereslet.
A hosszú átfutási idejű, nagy értékű közösségi megrendelések hiánya pedig késleltetve, 2023–2024-ben fog megmutatkozni az építőipari termelési adatokban. A jelenleg látható folyamatok változatlan íve esetén arra lehet számítani, hogy összehasonlítható alapon jövőre minden alágazat rendelésállománya szűkül. A forintalapú megrendelések tartalma szűkül az infláció miatt, csak az euróalapú gyárépítések és logisztikai beruházások pörögnek majd a várakozások szerint.
Feszített, nehéz év 2022, amikor a nehézségek miatt a termelési hatékonyság javulása elmaradt a tervezettől, az esetenként és időnként szükséges többletkivitelezési kapacitást emberi munkaerővel pótolták.
A korábbi technológiaváltást segítő beruházási támogatások 38 milliárd forintnál megálltak, amiből a 148 ezres ágazati cégstruktúra nem részesülhetett kellő mértékben.
Sőt, a támogatott vállalkozások fele tudta csak határidőre teljesíteni a pályázatban vállalt vállalkozási és termelési értékeket, és láthatóan gondok lesznek a létszám ötéves fenntartására szóló vállalásokkal is – jelezte Koji. Az ÉVOSZ szerint az Építő-5 és az előző pályázatokon nyertesek támogatási szerződéseiben vállaltak teljesítésére türelmi határidőt szabni nem nemzeti hatáskör, miként a támogatások arányos visszafizetési kötelezettségének kérdését is fontos lenne rendezni.
Jó hír az építkezőknek: lelassult a drágulás a telkek piacánAz építési telkek piacát mintha elkerülte volna az infláció. |
A Covid és a háborús helyzet által generált gazdasági nehézségek miatt vis maior alapon kellene eljárni, és annak alapján meghatározni a további teendőket egy három-öt éves stratégia szerint.
Az ÉVOSZ elnöke szerint
2023-ban a 2021-es évhez mérten 10-15 százalék közötti csökkenés várható az ágazat teljesítményében.
Ennél konkrétabbat egyelőre lehetetlen felvázolni még prognózisok szintjén is, hiszen a hátralévő hetek történései, így a várva várt kormányzati bejelentések, valamint az inflációs helyzet alakulása is jelentős befolyással lehet a továbbiakra – szögezte le Koji László a VG-nek.
