Magyarország vezeti az EU-t a legalacsonyabb rezsivel – de van egy komoly figyelmeztetés

A villamos energia esetében elsősorban szezonális és piaci, a gáznál a geopolitikai tényezők befolyásolták júniusban a bruttó lakossági végfelhasználói árakat. Közvetlenül azonban a tőzsdei, a nagykereskedelmi árakat alakították, hatásuk csak tompítva és az adott országok rezsipolitikájának szűrőjén át jutott el a végfelhasználókig. E szűrő Magyarországon minden külső hatást távol tart a tarifáktól az átlagfogyasztásként 2022 augusztusa óta hatályos mennyiségen belül. Ennek és a tíz éve indult rezsicsökkentésnek köszönhetően az elmúlt hónapban is a hazai áram- és gáztarifák voltak a legalacsonyabban az Európai Unióban.

Csak a sávon belül véd a rezsicsökkentés, nagy hiba a túlfogyasztás

Nemcsak uniós, de teljes európai összetevésben is jól álltunk. Így is a budapesti 9,17 eurócentes kilowattóránkénti ár volt a legkedvezőbb (az elemzés fővárosokat vizsgált), és a 2,52 eurócent/kilowattórás gázárnál is csak a kijevi 1,70 eurócent volt alacsonyabb. Ha azonban egy budapesti háztartás 20 százalékkal több áramot használt annál, amennyi még a rezsicsökkentéssel leszorított tarifára jogosítja, akkor számára az átlagos áramtarifa 10,56 eurócentre nőtt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) számítása szerint. Még rosszabbul járt az, aki kedvezményes árú mennyiségnél 20 százalékkal több gázt égetett el: kilowattóránként az eredeti dupláját, 5,12 eurócentet kellett fizetnie.

Nem tett jót az áramáraknak a meleg és a légkondihasználat sem

A villamos energia lakossági tarifája (ebben a sorrendben:) Berlinben, Londonban és Bernben volt a legmagasabb, mindegyik a budapesti közel négyszeresét tette ki. A 24,52 eurócentes uniós és a 23,55 eurócentes európai átlagos áramrezsi is több mint a kétszerese volt a hazainak. Budapest után Kijev, Belgrád, Podgorica és Oslo következett egyre magasabb, de még mindig 12 eurócent alatti árakkal. Miközben a lakossági tarifák a régiónkban jellemzően alacsonyabbak, mint tőlünk nyugatabbra, Prága mégis a kifejezetten drága fővárosok közé került be, de Varsóban és a Baltikumban is a budapesti ár bő kétszeresét kellett fizetni.

A spanyolok megfizették az újabb blackout elkerülése árát

Öt fővárosban drágult a lakossági áram, négyben olcsóbb lett júniusban. Az ok minden esetben a tarifa villamosenergia-összetevőjének illetve a rárakódó adónak a változása volt. A 7 százalékos madridi és a 6 százalékos lisszaboni áremelkedés kapcsán a nyári melegre és a vízerőművek megcsappant vízkészletére hívta fel a figyelmet a VaasaETT, emlékeztetve a nagy április blackoutra. Az akkori általános áramszünet azért hatott ki még a júniusi árakra is, mert az újabb elsötétedés megakadályozása érdekében Spanyolországban több gázüzemű és atomerőművet vettek be, emiatt pedig nőtt a villamosenergia-rendszer kiegyensúlyozásának költsége.

Az oslói 7 százalékos tarifaesés annak volt köszönhető, hogy olcsóbb lett az áram a Nord Pool tőzsdén, amit a csökkenő kereslet és a norvég vízerőművek magas víztartaléka magyaráz.

• A gáz még az uniós átlagnál is háromszor többe került júniusban a stockholmi lakosok számára. A 34,96 eurócentes kilowattóránkénti tarifát az magyarázza, hogy Svédországban nagyon kevés háztartás használ gázt, ellátásuk ezért fajlagosan kirívóan sokba kerül.
• A második legdrágább gázt Amszterdamban használták, de már csak feleannyit fizettek érte, mint a stockholmiak.
• A már közölt budapesti ár a svédnek a tizennegyede, az uniós átlagnak pedig negyede.
• A budapestinél már az utána következő belgrádi tarifa is kétszer nagyobb.

A gáz esetében is igaz, hogy a kelet-közép-európai országokban alacsonyabb a gázrezsi, mint tőlünk nyugatra. Ljubljanában, Prágában és Varsóban azonban a 10,86 eurócentes uniós átlag körüli árat számlázták a lakosoknak. Drágulás mindössze Berlinben és Lisszabonban volt, 1-1 százalék. A legnagyobb esést, 4 százalékost Rómából jelentették.  

A hollandiai TTF gáztőzsde közel-keleti geopolitikai eseményekre reagáló jegyzései június 10. és 23. között több mint 20 százalékkal nőttek, megawattóránként még a 40 eurót is meghaladták. Az ezt követő, a hónap végéig tartó lejtő vége azonban május elején 33 eurós árat hozott.

A sérülékeny európai gázárak kapcsán a finn cég további geopolitikai tényezőket is felsorolt. Ilyen volt

• az LNG-ellátás elakadása miatti aggodalom, főleg, mivel tart a földrész gáztárolóinak feltöltése.
• Gond volt a szélerőművek kisebb termelése
• és a gáz iránti kereslet növekedése is a növekvő hűtési igény miatt.  

Egy modellezett kétkeresős háztartás villamosenergia- és földgázfogyasztása a jövedelmének az 1,7 százalékát vitte el a MEKH számítása szerint. Ez a második adat a luxembourgi 1,6 százalék után. A legrosszabb arány Lisszabonra jött ki 6 százalékkal. A modell évi 2200 kilowattóra áram és 10 ezer kilowattóra földgáz felhasználását feltételezi.