Újabb csavar az amerikai-európai kereskedelmi vitában: az Egyesült Államok az agrártermékekre kivetendő 17 százalékos vámok kivetésével fenyegeti az Európai Uniót. A feltétel szinte az utolsó pillanatban érkezett, és brüsszeli illetékesek szerint tovább eszkalálja a helyzetet.
A fenyegetésről a brit Financial Times számolt be három megbízható forrásból, és emlékeztetett, hogy Donald Trump amerikai elnök egyelőre felfüggesztette az EU-ra kivetett 10 százalékos vámot, ami az azonos mértékű „alaptarifára” jött volna.
Az uniós illetékesek a legutóbbi napokig arra számítottak, hogy ez a 10 százalékos vám lesz a kétoldalú tárgyalások eredménye, és ebbe nagyjából bele is törődtek.
Az még nem világos, hogy az agrártermékekre vonatkozó 17 százalékos vám a további tarifára jönne-e, vagy azok helyett.
Trump azt követeli Brüsszeltől, hogy adjon széles körű felmentéseket az amerikai cégeknek az uniós szabályozások alól, és csökkentse a kétoldalú kereskedelemben meglévő többletét, de uniós tisztségviselők elutasították Washington legújabb javaslatait.
A tárgyalások középpontjában most az áll, hogy különválasszanak bizonyos tételeket. Egy uniós tisztviselő szerint például a repülőgép-alkatrészek és a szeszes italok azok közé az áruk közé tartoznak, amelyekre vonatkozóan a blokk kivételeket szeretne elérni.
A két fél egy ötoldalas elvi megállapodás tervezetén dolgozik, de ez jelenleg nagyon kevés elfogadott szöveget tartalmaz.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön azt mondta, reméli, hogy létrejön az elvi megállapodás, amely lehetővé teszi a felek számára, hogy a végleges megegyezésig tovább tárgyaljanak. Washington azonban kötelező érvényű egyezményeket akar a határidőig, és Trump már kezdi küldeni a leveleket a partnereknek a rájuk vonatkozó, egyoldalúan megszabott vámokról.
A 17 százalékos agrárvámok tervét az amerikai tárgyaló fél a csütörtöki washingtoni egyeztetésen közölte Maros Sefkovic kereskedelmi biztossal, és
Brüsszel pénteken informálta erről a 27 tagállam nagyköveteit.
Jelentős tételről van szó, az Egyesült Államokba irányuló uniós agrárexport értéke tavaly 48 milliárd eurót tett ki. (Egy euró 399,4 forint.)
Sefkovic többször hangsúlyozta az egyeztetéseken, hogy az uniós szabályozások módosításáról szó sem lehet, ez azonban nincs kőbe vésve: a szabályozásokat éppen puhítani készülnek, ahogy az átformált klímaterv is bizonyítja, amelybe Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke akár bele is bukhat.
A tagállamok megosztottak, vannak, amelyek elfogadnának bizonyos magasabb vámokat a biztonságért cserébe, mások a visszavágás mellett kardoskodnak, hogy nyomást gyakoroljanak a kompromisszum érdekében Washingtonra.
Az előbbiek közé tartozik Németország és Friedrich Merz kancellár, utóbbiak közé pedig Franciaország és Emmanuel Macron elnök.
A lap értesülése szerint a pénteki nagyköveti egyeztetésen is többen követeltek keményebb fellépést Washingtonnal szemben.
Egy 21 milliárd eurós válaszcsapáscsomagot már elfogadtak a tagállamok, és a bizottság dolgozik egy újabb, 95 milliárd euró értékű amerikai termékre vonatkozó vámlistán is.
„Az EU álláspontja kezdettől fogva egyértelmű volt: a tárgyalásos megoldást támogatjuk az Egyesült Államokkal, és ez továbbra is prioritásunk. Ugyanakkor felkészülünk arra az eshetőségre is, hogy nem születik kielégítő megállapodás” – reagált a lapnak a bizottság szóvivője.
A Fehér Ház egyelőre nem válaszolt a megkeresésre.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.