Önbecsülés nélkül nincs siker, és ez nemcsak egy vállalkozás, de egy ország esetében is igaz – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Széchenyi Kártya Program fennállásának 20. évfordulója alkalmából megtartott ünnepségen a budavári Lovardában. A kormányfő előbb méltatta Demján Sándort, „neki és nekünk van egy közös gyerekünk, ez a Széchenyi Kártya”, majd Demján származására utalva megjegyezte, ez egy Etyek–Felcsút paktum volt.

KAVOSZ, Orbán Viktor
Fotó: Móricz-Sabján Simon / Világgazdaság

Orbán szerint bátorságot is tanultunk tőle, egyedül pedig soha nem lehetsz okos, egy vállalkozóra egy ugyanúgy igaz, mint egy miniszterelnökre.

A kormányfő kiemelte, az ország több mint háromnegyede vidék, ez azért fontos, mert a külföldi nagyberuházások nélkül hazánk nem lehet sikeres. Mindig kell, hogy legyen széles, erős, magyar vállalkozói réteg is – folytatta, majd úgy fogalmazott, a számukat illetően ellensúlyozni lehet ezeket a külföldi cégeket.

Idén 130 milliárddal támogatja a kormány ezt a programot, jövőre pedig 290 milliárddal. Ugyanakkor azt is jelezte, hogy nem jószántából teszi, hanem ezt a kamatok indokolják. 

Orbán kitért a gazdasági helyzetre is: arról beszélt, igaza lett a kormánynak, hogy a szankciók milyen gazdasági hatásokkal járnak. Ebben a helyzetben ugyanakkor örömet okozhat, hogy kimaradhatunk a recesszióból, és jövőre egy számjegyű lehet az infláció, illetve a családokat meg lehet védeni a kihívásoktól.

Sohasem hittem, hogy a piac szent és sérthetetlen

– jegyezte meg, hozzátéve, azt meg végképp nem, hogy a piac mögött van egy láthatatlan kéz. Úgy folytatta: lehet, hogy konszolidált időkben van ilyen kéz, de válságos szituációkban biztosan nem, ezért kellett az állami beavatkozás a pénzügyi válság, a koronavírus-járvány, és most, a szankciós infláció idején. 

Ez a láthatatlan kéz olyan pofonokat ad, hogy a fal adja a másikat

– mutatott rá. Orbán Viktor arról beszélt, a gazdaság nem működhet jól, ha az állam nem biztosítja az ehhez szükséges kereteket. Erre az együttműködésre nagyon nagy szükség lesz, enélkül nagyon sok vállalkozás szűnhet meg.

Fotó: Móricz-Sabján Simon / Világgazdaság

Egy olyan energiaválságba kerültünk, amely az egész európai ipar rohamos leépülésével fenyeget

– utalva arra, hogy Európa növekedési képessége is rohamosan csökken, ezért előbb-utóbb új gazdasági modellre lehet szükség.

A kormányfő elmondta, most dolgoznak a jövő évi költségvetés módosításán, mivel az elfogadása óta rengeteg mindent történt. Úgy látja, nem számíthatunk másokra, ezért saját mentőcsónakot kell megépíteniük a magyar gazdaságnak, amely képes fenntartani a hazai cégek működőképességét és védi a családokat.

Ami a jó hír, hogy 2015 és 2021 között az Európai Unió növekedését rendszeresen sikerült több mint kétszeresével meghaladni

– hangsúlyozta. Viszont rossz hír, hogy az infláció, a kamatok, az energia ugyanúgy sújt minket. Ez utóbbival kapcsolatban kiemelte, hogy minden hónapban egy átlagos magyar családnak 180 ezer forintot adnak, akiknek ennyivel lenne nagyobb az energiaszámlája. 

Az elmúlt 12 év legnagyobb hozadéka, hogy az alsó négy decilisnek kinyílt a lehetősége, hogy csatlakozzanak a középosztályhoz. 

Ugyanakkor ha nem tudjuk megvédeni a családokat, akkor ezeknek a társadalmi csoportoknak a lehetősége elzáródik. Ezért a jövő évi költségvetés kiindulópontja, hogy ezt a támogatást meg kell adni.

Jövőre 10 milliárd euróval nőtt meg az ország energiaszámlája a miniszterelnök szerint. Tehát a magyar gazdaság 4000 milliárd forintot veszít el, ami szerinte 2024-ben sem fog javulni, „örülünk, hogy nem romlik tovább”.

Lehetetlen, hogy 2023-ban bármilyen járulékcsökkentést a költségvetés kigazdálkodjon

– utalt a miniszterelnök a minimálbér-tárgyalásokra, amelyeken a vállalkozók szorgalmazzák a kormány segítségét. A kormányfő szerint minden forint be kell, hogy menjen a rezsivédelmi alapba, a 2023-as év pedig mindenkitől erőfeszítéseket igényel. A magyar kkv-k relatív termelékenysége 13 százalékkal javult 2010 óta, ami fantasztikus teljesítmény, bár abszolút értékben nem néz ki jól.

Van egy történelmileg felnevelt életösztöne a magyarnak, nehéz időkben inkább az összefogás igénye erősödik. Hangsúlyozta, erre lehet építeni 2023-ban is.