A négy legfontosabb elvárás a hazai páciensek részéről: az e-mailes kommunikáció, a képek és leletek elektronikus megosztása, az online időpontfoglalás, valamint a távkonzultáció. A legtöbben az e-receptet és az online időpontfoglalást használják a gyakorlatban, míg a megkérdezettek közel fele kipróbálná a távvizitet, és szívesen venné, ha orvosa ajánlana neki hiteles weboldalakat és applikációkat – derül ki a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének reprezentatív felméréséből.

Fotó: Vasvári Tamás / MTI

Terjednek az e-receptek és a távvizitek

A megkérdezettek 70 százaléka ma már elképzelhetetlennek tartja a mindennapi orvoslást az egészségügy digitalizációja nélkül. Így terjed az e-recept, az online időpontfoglalás használata, de egyre többen veszik igénybe az okosórák, a különböző egészségügyi applikációk, a távvizitek és a telemedicina kínálta szolgáltatásokat is. 

A betegek mellett az orvosok is aktív felhasználói az új megoldásoknak, több mint 90 százalékuk napi rendszerességgel használja munkájához az internetet, négyötödük rendszeresen ajánl pácienseinek egészségmegőrzésre ösztönző, preventív weboldalakat, közel felük pedig ezzel kapcsolatos applikációkat, közösségimédia-forrásokat is. A válaszadók egyharmada rendszeresen böngészi az orvosi oldalakat és a szakmai folyóiratokat is.

Hatalmas lehetőség rejlik az egészségügyi adatokban

A digitális megoldások és technológiák folyamatos fejlesztése kiemelkedő szerepet játszik az új terápiák megtalálásában, a betegségek előrejelzésében, mérésében és megelőzésében is. A digitális terápiás eszközök, valamint az orvosi eljárások során alkalmazható VR-technológiák lesznek a fókuszban a jövő heti 3. Digital Health Summiton is, ahol a központi téma ezúttal a mesterséges intelligencia az egészségügyben. A tanácskozáson szól lesz emellett az egészségügyi adatokban rejlő lehetőségek kiaknázásáról, a kezelésekben való használatukról, valamint az ezzel összefüggő adatvédelmi problémákról is. 

A konferenciáról kiadott előzetes tájékoztatás idézi Csaba Istvánt, az ELTE Természettudományi Karának oktatóját, aki szerint a mesterséges intelligencia használatára nemcsak elméletben, de gyakorlatban is vannak már jó példák, ráadásul a mai vizsgálati módszerek – CT, MRI, nagy felbontású digitális mikroszkópok, genetikai szekvenálás – rendkívüli adatbőséget hoztak. A tanácskozáson a magyar állami egészségügy digitális megoldásairól és innovációs képességéről is szó lesz.