Feleannyi sört vásároltunk a vébé, mint az Eb két hete alatt
A 2022. évi labdarúgó-világbajnokság követése hazánkban csak egy szűkebb rétegre jellemző – derül ki a NielsenIQ friss, reprezentatív fogyasztói kutatásából. A megkérdezettek valamivel több, mint egynegyede (26 százalék) kíséri figyelemmel a katari mérkőzéseket, többségében férfiak és a magasabb jövedelemmel rendelkező háztartások.
A szurkolók közel fele (46 százalék) szerint télen nehezebb összeegyeztetni a meccsnézést az egyéb szezonális eseményekkel (pl. karácsonyi vásárok, ünnepi készülődés). Ebből is adódhat, hogy tízből három vb-néző kevesebb mérkőzést követ figyelemmel most, mint a korábbi futballvilágkupán.
„A döntő többség közösségben szurkol: a meccsnézők kétharmada nagyobb társaságban – például rokonokkal, barátokkal –, a drukkerek 29 százaléka pedig a párjával. Mindazonáltal minden harmadik vb-néző egyedül is megnézi a mérkőzéseket, ha épp nincs társasága” – mondta Vágyi Erik, a NielsenIQ ügyvezető igazgatója.
Akár egyedül, akár társaságban: inkább otthon nézik a megmérettetést. A drukkerek csupán kevesebb mint egyötöde, leginkább a fővárosiak választanak külső helyszíneket meccsnézésre. Fontos ugyan az otthon készített ételek-italok szerepe, ám a nézők elsősorban boltból vásárolt termékeket fogyasztanak (minden második vébénéző), azokat pedig jellemzően – tízből négy fogyasztó – diszkontáruházakban szerzik be.
A világkupák egyértelmű sztárterméke a sör, ám a NielsenIQ nemzetközi kiskereskedelmi láncok szkennelt adatait felölelő kutatásából világosan látszik: számít, mely évszakban rendezik az eseménysorozatot. Az idei világbajnokság két hete alatt, november 21. és december 4. között hazánkban több mint nyolcmillió üveg sör (ebből 650 ezer alkoholmentes) fogyott a kiskerben, amire összesen két és fél milliárd forintot költöttek a fogyasztók. Összehasonlítva, 2021 nyarán – tehát a sörfogyasztás szezonjában – rendezett labdarúgó-Európa-bajnokság hasonló két hete alatt (2021. június 14–27. között) ennek kétszeresét, 16 millió üveg sört emeltek le a boltok polcairól a magyarok.
Népszerűek még a szénsavas üdítők (ebből ötmillió üveg fogyott csaknem kétmilliárdért) és a sós snackek. Hogy utóbbit is számszerűsítsük: másfél millió csomag chipset (650 milliárd forint értékben), és 900 ezer tasak sós magot (600 millió forintért) ropogtattak el a magyarok. A nassolnivalók jóval kevésbé tekinthetők szezonális termékeknek, mint a sör, és ez az adatokból is visszaköszön: a vb vizsgált két hetében chipsből 2 százalékkal, sós magvakból pedig 13 százalékkal nőtt a fogyasztás az Eb hasonló időszakához (június 15–27.) képest.
