Megvan a minimálbér-tárgyalások felelőse a kormányban
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságRövid szünet ismét összeülhet a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF), és folytatódhatnak a jövő évi minimálbérről szóló tárgyalások. Az Energiaügyi Minisztérium létrehozása miatt a kormány szerkezete is több ponton megváltozott, ami óhatatlanul személycserékkel járt, emiatt pár hétig nem lehetett tudni, hogy ki fog felelni a foglalkoztatáspolitikáért.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium mai közleményéből viszont kiderült, hogy Novák Katalin köztársasági elnök Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára Czomba Sándort december 1-jei hatállyal államtitkárrá nevezte ki, aki a gazdaságfejlesztési miniszter irányításával a foglalkoztatáspolitikáért fog felelni.
Czomba Sándor személyében egy régi motoros tér vissza a kormányba, a politikus korábban is ezt a posztot töltötte be, a 2010-es kormányváltástól egészen 2015-ig. Ott volt, amikor 2012-ben a kabinet létrehozta a VKF-et, amely azóta is a minimálbér-tárgyalások elsődleges fóruma. Talán nem véletlen esett Czomba Sándorra Nagy Márton választása, a régi-új államtitkár munkaerőpiac leginkább kritikus időszakában felelt ugyanis a területért.
Az biztos, hogy hamar a minimálbér-tárgyalások sűrűjébe kerülhet, a következőt hetekben kell ugyanis eldönteniük a szociális partnereknek, hogy mekkora mértékben emelkedjen január elsejével a minimálbér és a garantált bérminimum összege. A szakszervezetek minimális elvárása, hogy legalább az inflációval megegyező mértékben nőjön a két kötelező legkisebb munkabér, amibe a vállalatok talán még belemennének, bár nagy kérdés, hogy a miniszterelnök KAVOSZ konferenciáján elmondott beszéde után, ahol világosság tette, hogy járulékcsökkentésre a munkaadók jövőre nem számíthatnak, továbbra is megadnák-e akár még azt a 15 százalékos emelést is, amire Perlusz László, a Vállalkozások és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára utalt egy interjúban. A tárgyalások menete tehát nagyban függ attól, hogy a kormány, pontosabban a Pénzügyminisztérium mekkora inflációval számol 2023-ban, ami ma már a legóvatosabb becslések szerint 13 százaléknál nagyobb lesz. Mi még jegybank decemberi inflációs jelentése alapján úgy számoltunk, hogy
2023-ban a minimálbér összege a legrosszabb esetben is bruttó 223–228 ezer forintra, míg a garantált bérminimum 290–296 ezer forintra emelkedhet, hangsúlyozzuk, ezek nagyon visszafogott becslések.
Nagy Márton a közleményében még azt is írta, hogy elvárja az államtitkártól, hogy a szankciók sújtotta inflációs- és gazdasági helyzetben, amely megköveteli a gyors reagálóképességet, innovatív és hatékony javaslatokkal járuljon hozzá a teljes foglalkoztatás megőrzéséhez, a családok megélhetésének megvédéséhez. Mindemellett feladatul szabta, hogy a partnerség jegyében egyaránt tartson fenn aktív párbeszédet a munkaadói és a munkavállalói oldal szereplőivel,
ugyanis minden munkahely számít, ezért az összes lehetséges segítséget meg kell adni azoknak akik a válság ellenére képesek, tudnak és akarnak munkát adni, dolgozni
– olvasható a közleményben.
