Az elmúlt évtized munkájának és sikeres adósságkezelésének, az ország idei és a jövő évi finanszírozása is stabil lábakon áll – jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter a költségvetés 2023. évi finanszírozásáról szóló sajtótájékoztatón. A tárcavezető hozzátette, hogy továbbra is vannak olyan tényezők, amelyek erősítik a stabilitást. Ezek közé tartozik a rekordszintű foglalkoztatottság, a lendületes a versenyképes adórendszer, a kedvező üzleti környezet, valamint az ország azon célkitűzése, hogy a kedvezőtlen nemzetközi környezetben is folytassa a hiány és az csökkentését. Utóbbival kapcsolatban elmondta: a fegyelmezett gazdálkodással tartható az idei évre kitűzött, az alapfolyamatok szerinti 4,9 százalékos hiánycél (földgáztartalékkal együtt 6,1 százalék),
a GDP-arányos államadósság a tavalyi 76,8 százalékról 74 százalék körüli szintre javulhat.
Varga Mihály hozzátette: a hónap végéig a kormány módosítani fogja a korábban elfogadott, más gazdasági pályát feltételező 2023-as költségvetést, és következetes abban a tekintetben is, hogy jövőre 3,5 százalékra csökkentse a költségvetési hiány mértékét.
Ami a gazdasági növekedést illeti, azzal számolunk, hogy a magyar gazdaság idén 4 százalék felett növekedhet, és éves szinten jövőre is sikerül elkerülni a visszaesést: 2023-ban 1,5 százalékos bővülésre számítunk
– szögezte le. A pénzügyminiszter rámutatott: a magyar államadósság-kezelés az elmúlt években kimondottan eredményes volt, így ma kedvezőbb állapotban nézhetünk szembe a kihívásokkal, mint ahogyan 2008–2009-es válság során.
A jövő év első felében az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) több sorozatban 4 milliárd dollár értékben tervez devizakötvényt kibocsátani, továbbá 1 milliárd dollár értékben rövid dollárkötvényeket visszavásárolni – ismertette a miniszter, hozzátéve, hogy lakossági piacon a termékkör egyszerűsítésével és az ügyfélszám növelésével további forrásbevonással számol az ÁKK. Elhangzott az is, hogy a devizaadósság részarányának felső plafonját 25 százalékról 30 százalékra emelik.
