Tovább gyorsulhatott decemberben az miután az élelmiszerek már-már szokásos drágulása mellett a fogyasztói árindexben új elemként megjelent az üzemanyagárstop eltörlésének hatása, ami önmagában mintegy 2 százalékponttal dobhatta meg az áremelkedések havi ütemét – hívták fel egyöntetűen a figyelmet a lapunk által megszólaltatott szakértők a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) péntek reggeli adatközlését megelőzően.
A Világgazdaság elemzői konszenzusa szerint a fogyasztói árak decemberben az előző év azonos időszakához képest 25,7 százalékkal, míg havi alapon 3 százalékkal emelkedtek. Mindez azt is jelenti, hogy többet kell görgetni visszafele a magyar gazdaságtörténetben ahhoz, hogy ekkora inflációt találjunk: egészen pontosan 1996 márciusában, tehát közel 27 éve mért ilyen ütemű áremelkedést a KSH hazánkban.
Novemberben, még a benzinárstop eltörlése előtt a pénzromlás 22,5 százalékos volt, amit akkor az élelmiszerárak növekedése magyarázott, ezt követően jött a december 6-i kormánydöntés az üzemanyagárak piaci alapúvá tételéről. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter később egy konferencián úgy számolt, hogy hozzávetőleg mintegy 2-2,3 százalékponttal növeli meg az üzemanyagár-sapka kivezetése az inflációt, amelynek a tetőpontja valahol 25-26 százalék körül lehet.
Benzin, élelmiszerek, szolgáltatások, szinte minden drágult
Az inflációs fordulatra egyelőre még várni kell – állapította meg a Világgazdaság érdeklődésére Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki szerint ennek legfőbb oka, hogy decemberben a KSH már nagyrészt elszámolhatja az üzemanyagár-sapka elengedését, ami az ING Bank számításai szerint nagyjából 1,7 százalékponttal dobhatta meg a decemberi fő inflációs mutatót, emiatt a 3 százalékos havi árindex több mint fele ennek a változásnak tudható majd be. Abban viszont nincs változás szerinte, hogy továbbra is az élelmiszerek drágulása lesz az egyik húzóerő.
Még ha havi alapon lassul is a termékkör áremelkedésének üteme, éves bázison nézve tovább emelkedik majd az inflációs ráta. Várhatóan decemberben az élelmiszerek éves inflációs mutatója már meghaladja majd a 45 százalékot is
– emelte ki a szakember, aki hozzátette, a dráguláshoz vélhetően a szeszes italok és a dohányáruk áremelkedése is hozzájárult. A szolgáltatások terén viszont már nagy a bizonytalanság, ugyanis év vége felé általában az árak mérséklődését szoktuk megfigyelni, ám ez sem 2020, sem 2021 telére nem volt jellemző. Ebből fakadóan az elemző szerint könnyen előfordulhat, hogy a szolgáltatások decemberi drágulása némiképp tovább emeli az éves bázisú általános inflációs mutatót, illetve a maginflációt is.
Remélhetőleg némileg kedvezőbb folyamatot látunk majd a tartós fogyasztási cikkek esetében. A forint stabilizálódásával és erősödésével az importált infláció mérséklődhetett, így ez a termékkör, amely különösen érzékeny a forint ingadozásaira, talán némileg enyhébb havi és éves bázisú inflációt mutat decemberben – vélekedett az ING Bank szakembere.
Már látszik a fény az alagút végén
A pénzromlási ütemet az élelmiszeripar problémái és a rossz termés mellett továbbra is a gyenge forintárfolyam, az energiaárak elszállása, az adóemelések, a kereskedelmi árrések növekedése, és kisebb mértékben az év eleji bérfejlesztések hajtják felfelé, ugyanakkor az infláció tetőzése kapcsán már több biztató jel is látszik – mutatott rá Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője:
- az eurózóna inflációja immár második hónapja csökken, az októberi 10,6 százalék után decemberben már csak 9,2 százalék volt.
- a forint az elmúlt időszakban erősödni tudott, egy euróért újra kevesebb mint 400 forintot kell fizetni.
- az infláció mérséklődését segíti elő a gázárak csökkenése is – a gázár jelenleg 70 euró körül alakul, ami, bár a korábbiaknak még mindig a sokszorosa, a nyári maximumnak már csak a negyede.
2023 elején tetőzhet az infláció
Ami pedig az infláció tetőpontját illeti, Virovácz Péter úgy látja, januárban az üzemanyagok árváltozása – technikai szempontból is – várhatóan tovább emeli majd az éves bázisú inflációs mutatót.
Jó esetben januárban, rosszabb esetben pedig márciusban látjuk majd az inflációt tetőzni hazánkban, méghozzá valahol 26,5 százalék környékén.
Ezzel együtt Regős Gábor szerint az év eleji átárazások mértéke nagyban befolyásolja majd az egész éves inflációt. Az év közepétől (szerencsés esetben talán már hamarabb is) az infláció vélhetően csökkenésnek indul, amiben szerepe lesz a magas árak bázisba kerülésének, illetve annak is, hogy a kereslet elmarad a 2022 eleji, kiemelkedően magas szintjétől. Mindenesetre 2023-ban így is brutálisan magas lesz az infláció, az ING Bank elemzője szerint akár a 19,5-20 százalékot is elérheti éves átlagban.
