Nem lehet egyik pillanatról a másikra ezt a válságot megúszni – kezdte a beszédét Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány Válságok hullámain: hol tart most a világgazdaság, és mi várható 2023-ban Magyarországon című konferenciáján. A tárcavezető a magyar gazdaság kilátásairól azt mondta, hogy nem úgy kerültünk bele a válságba, hogy egyensúlytalanság jellemezte volna, „nem volt túlköltekezés, nem volt túlfogyasztás, és nem voltak hatékonytalan beruházások”.
Magyarország cserearányromlást szenvedett el az energiaárak felrobbanása miatt
– mondta a miniszter, hozzátéve, hogy a növekedéssel párhuzamosan volt hatékonyság javulás is, szerinte nem lettünk kitettebbek energiafüggőség terén.
Nagy Márton rámutatott: idei évtől 10 milliárd euróval többet fizetünk az energiáért.
Ez egy tragédia
– tette hozzá, ez az összeg a gazdaságból esik ki, egy része a vállalkozásoktól esik ki, a másik része a közszolgáltatásokból. Ami ezt az értéket növeli, az a gáz a tárcavezető szerint.
Jelezte, hogy eközben az üzemanyagimport nem emelkedett, tehát a folyó fizetési mérleget nem rontotta jelentősen, „ez egy tévhit” a tárcavezető szerint.
Megismételte, hogy nem növelte a kormány az energiakitettséget, míg 2017-ben 12 milliárd köbméter gázt fogyasztottunk, ez tavalyi 11 milliárd volt, ez idén 10 milliárd lesz. Szerinte amiben emelkedést lehet látni, az a villamosenergia-fogyasztás, de itt viszont az a pozitívum, hogy a termelési volumen is emelkedett, amit azzal magyarázott, hogy egyre több napenergiát kapcsolunk bele a rendszerbe.
Hangsúlyozta, hogy Magyarország energiakitettsége nem növekedett, ez egy árhatás a miniszter szerint, ugyanakkor ezt elszenvedjük, amit finanszírozni kell. Ezért nőtt meg a folyó fizetési mérleg hiánya.
Ugyanakkor ha kiszedjük a cserearányromlást a külkereskedelmi mérlegből, akkor többletet mutat. Szerinte ez nem azt mutatja, hogy egyensúlytalanság lenne a gazdaságban, „ez badarság”.
Jövőre viszont 3,5 százalékra csökkenti a kormány a költségvetési deficitet – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy eközben viszont ki kell fizetni a költségvetésnek az energiaárak növekedését, ez 2500 milliárd forint plusz-mínusz. Szerinte ha nem növekednének az árak, akkor többletes lenne a költségvetés.
Jelen pillanatban mind a folyó fizetés mérleg, mind a költségvetés nemhogy egyensúlyban van, hanem többletet mutat. Erre a gazdaságra senki ne mondja, hogy egyensúlytalanságban van. Nem történt gazdaságpolitikai hiba
– húzta alá a tárcavezető.
Az inflációról azt mondta, hogy decemberben mintegy 2 százalékkal növeli meg azt az üzemanyag-ársapka kivezetése. Valahol 25-26 százalékon tetőzhet, a nyáron erősen csökkenhet, de év végén már egy számjegyű lesz, ugyanakkor elismerte, hogy a bázishatások játszanak szerepet ebben.
A béremelkedésekre rátérve azt mondta, hogy korrekt hozzáállás született a szakszervezetek és a vállalkozók részéről, ugyanis hasonló inflációs ütemre van kilátás a jövőben, ezért a miniszter nem gondolja, hogy az ár-bér spirál esélyét megnövelné.
Recessziós fenyegetettség van a tárcavezető szerint, jelezte, hogy ez sem Amerikában, sem Ázsiában nem jelentkezik.
Nem globális világválság van, hanem európai gazdaság válság van
– tette egyértelművé Nagy Márton. Kiemelte, hogy egyre több európai ország kerülhet recesszióba, Németországban, Olaszországban és Svédországban is reális esély van, ugyanakkor Kelet-Közép-Európa ezt elkerülheti.
Idén nagyon jó esély van egy 5 százalékos növekedésre idehaza, jövőre pedig összejöhet az 1,5 százalék a tárcavezető szerint.
A miniszter szerint „ez egy nem normális kamatszint”, ami Magyarországon van. Eközben a Fed és az EKB is lassítja a tempót, az előbbi esetében 5 százalékon tetőzhet, míg az utóbbiban 3 százalékon. A paritás alól a paritás fölé ment az euró-dollár árfolyam, a miniszter szerint a piac úgy gondolja, hogy a Fed végül nem lesz olyan radikális, mint az eddigi jelzések alapján tűnik. A forint árfolyamáról azt mondta, hogy hiába gyengült a dollár, a forint nem tudott jobban erősödni. Szerinte azt lehet látni, hogy a globális faktorok, mint a gáz ára vagy a dollár gyengülése, mind a forint stabilitása irányába kell hogy hasson, s ami késik, nem múlik.
Az EU már a háborúk és a szankciók előtt is alacsony versenyképességgel rendelkezett
– figyelmeztetett a tárcavezető, aki szerint elmaradt a digitalizációban az unió, erre jött rá az A miniszter úgy látja, komoly veszély fenyeget, hogy dezindusztrializáció kezdődhet az Európai Unióban, és ennek következtében az energiaintenzív iparágak teljesen eltűnhetnek.
Rámutatott: Európában megszűnt a műtrágyagyártás, de a gyógyszeripar, a gumiipar, az acél- és vasipar is komoly bajban van.
Nem szabad ölbe tett kézzel ülni és nézni, ahogy tönkremennek ezek iparágak
– hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ehelyett újraiparosításra, aktív beavatkozásra lenne szükség, újra kellene gondolni az ipart, hogy minek van létjogosultsága, de újra kell gondolni az energiaellátottságot is.
Magyarországon rátérve azt mondta, hogy a jövőre többszörösére emelkedő energiaköltségek már meghaladják a munkaerőköltségeket a vállalati szektorban, a hazai gazdaságot fel kell készíteni arra, hogy a beruházók első kérdése is az lesz, hogy van-e energia, és mennyibe fog kerülni. Szerinte
nemcsak a jövőbeli beruházóknál, hanem a meglévő FDI-nál is ezek fontos kérdések lesznek, ezért újra kell definiálni stratégiai iparágakat.
Mivel a magyar ipar összekapcsolódik a német és az európai iparral, jó lenne tudni, hogy ott mi a terv, de erre nem lát a miniszter semmilyen válaszokat.
Nagyon fontos, hogy a recessziót elkerüljük
– hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve, hogy a vállalkozásoknak mintegy 2000 milliárd forintos programot állítottak eddig össze. Ugyanakkor már nehezebb kérdés a versenyképesség javítása, szerinte nem lehet attól eltérni, hogy Európa része vagyunk, ezért újra kell gondolni mindent. „Figyelni kell, hogy mit csinál Németország, a Kelet, illetve a befektetők, és ehhez kell hozzáigazítani a stratégiánkat” – javasolta beszéde végén a miniszter.
