Ezekben a hetekben fogadják el az idei költségvetésüket a hazai települések, ám ha az ember tanulmányozni akarná őket, azonnal elveszik a számok tengerében. Ennyire átláthatatlanok az önkormányzatok?
Kisgergely István: Nem az önkormányzatokkal és nem is a rendszerrel van a hiba. A költségvetés egy szakmai dokumentum, amelyben az önkormányzatoknak meg van kötve a kezük. Az kétségtelen, hogy sokak számára szinte lehetetlen a rengeteg számból kihámozni, hogy az adott önkormányzat mire költ működés vagy felhalmozás címszó alatt. Ezért ezeknek a dokumentumoknak van egy szöveges részük, amelyből kiderülhet, hogy az adott évben milyen jelentős változások várhatók egyes területeken. Természetesen időnként érdemes felülvizsgálni, hogy elegendő vagy éppen túlzott-e a sok megkövetelt információ. Itt említem meg, hogy az Állami Számvevőszéknek van egy deregulációs tevékenysége is. Ott, ahol túlszabályozottsággal találkozunk, javaslatot teszünk a szabályozás újrafogalmazására, egyszerűsítésére, feleslegesnek ítélt szabályok esetében pedig az eltörlésére. Az idén megalakult deregulációs kerekasztal felé is tudunk közvetlenül javaslatot tenni a szabályozás egyszerűsítésére, ahol pedig épp a szabályozottság hiánya jelenti a problémát, ott a megfelelő szabályok megalkotására.
Az ÁSZ irányításában bekövetkezett változás mennyiben alakította át az ÁSZ ellenőrzési szemléletét?
Mindenekelőtt egy teljesen új szervezeti struktúra alakult ki. Öt ellenőrzési igazgatóság állt fel, így önálló egység felel az államháztartás központi és helyi (önkormányzati) szintjének, valamint az államháztartáson kívüli szervezeteknek az ellenőrzéséért, emellett létrejött az állami vagyongazdálkodást ellenőrző, illetve a teljesítmény-ellenőrzési igazgatóság is. Az új szervezeti felállás nemcsak a vezetés szintjén, hanem az állomány egészére vonatkozóan változásokat eredményezett, a közös és legfontosabb cél minden esetben a hatékonyabb és eredményesebb feladatellátás. Ennek feltétele, hogy az ÁSZ az eddigiekhez képest átfogóbb, mélyebb, rendszerszintű ellenőrzéseket végezzen a jövőben, ehhez pedig adatalapú, felügyeleti jellegű módszertanok kidolgozására van szükség. Fontos, hogy az ellenőrzések a döntésekhez és az eseményekhez időben a lehető legközelebb essenek, így nem csupán feltárhatók, hanem adott esetben megelőzhetők is egyes gazdálkodási anomáliák. Az ellenőrzöttek kiválasztása kockázatalapon történik, az ellenőrzés céljai között pedig az is szerepel, hogy megelőzzük a nem megfelelő pénzfelhasználást, ezáltal támogatni tudjuk az ellenőrzött szervezeteket.
Az általános célkitűzések az önkormányzati ellenőrzésekre is igazak: a jövőben úgy szeretnénk ezeket az ellenőrzéseket is felépíteni, hogy munkánkkal segítsük a településeket a saját működésük átláthatóbbá tételében.
Természetesen megnézzük, hogy az ellenőrzöttek eleget tesznek-e a jogszabályi kötelezettségeiknek, közzéteszik-e a honlapjukon a költségvetést, de azt is megvizsgáljuk, hogy a publikált információk segítik-e az állampolgárokat az eligazodásban és a tájékozódásban.
Ehhez kapnak valamilyen útmutatót is az önkormányzatok?
Terveink szerint igen. Az ÁSZ-ról szóló törvény idén január elsején hatályba lépett módosítása lehetővé teszi, hogy az elnök ajánlást adjon ki az ellenőrzött szervezetek részére. Ez az ajánlás nagyrészt abból fog táplálkozni, hogy az ellenőrzésekből leszűrjük, melyek a jó gyakorlatok, és melyek azok, amelyeket érdemes elkerülni. Olyan útmutatókat kívánunk készíteni, amelyek ugyan nem kötelező érvényűek, viszont hozzásegítik a szervezeteket, hogyan működjenek hatékonyan. Ez is egy példa arra, hogy az ÁSZ-nek az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerveként nemcsak az a feladata, hogy ellenőrizze a közpénzek felhasználását, hanem hogy ellenőrzéseivel és ajánlásaival is segítse az ellenőrzöttek munkáját.
A települések egyik legfőbb bevételi forrása a helyi iparűzési (hipa), amely korábban is elképesztő területi koncentrációt mutatott, van-e ebben vajon változás?
Az továbbra is igaz, hogy nagyon erős a területi koncentráció: Budapest, a megyei jogú városok, bizonyos térségi központok viszik el a hipa nagy részét. Fontos ugyanakkor megemlíteni, hogy a tavaly nyár elején közzétett számvevőszéki jelentés 66 önkormányzat hipaellenőrzésének tapasztalatait foglalta össze, azóta még további tíz önkormányzat ellenőrzéséről készültek egyedi jelentések. Ezek az ellenőrzések azt jelezték, hogy az adóhatósági tevékenységben gyakoriak a hiányosságok. A tavalyi jelentés is kimutatta, hogy míg az ellenőrzött önkormányzatok a jogszabályi előírásokat betartva döntöttek a helyi iparűzési adó mértékéről, az adókedvezményekről és -mentességekről, arról már kevésbé gondoskodtak, hogy képviselő-testület által elfogadott adórendeletben foglaltak érvényre is jussanak, azaz a helyi iparűzésiadó-bevételek az önkormányzati feladatok ellátásához rendelkezésre álljanak. Ebből a jelentésből is látszik, hogy a feltárt hibák alapvetően az önkormányzatoknak ártanak, hiszen a saját bevételeik csökkennek akkor, ha a jogszabályban biztosított adóigazgatási tevékenységük elhanyagolása okán nem realizálják hipabevételeiket.
Most az az ÁSZ stratégiája, hogy az önkormányzatok adóztatási tevékenységét évről évre ellenőrzi. Először az építményadóra, aztán más adónemekre, valamilyen szempontból különleges kisebb témakörök szerinti önkormányzati adóztatásra koncentrálunk, és természetesen visszatérünk majd a hipa témakörére is.
Eldőlt, hogy mi lesz a hipa sorsa?
Az önkormányzatok érthetően ragaszkodnak a saját forrásaik között jelentős hipabevételekhez. Mi most azzal számolunk, hogy továbbra is ellenőrizzük majd a hipaadóztatást, különösen azok után, hogy a globális minimumadóról szóló tárgyalások során sikerült elérni, hogy beszámítsák azt is a társasági adó mellett. Régi, kipróbált, 33 éves adónemről van szó, amivel ma már a NAV-nak és az önkormányzati adóhatóságoknak is van dolguk.
A szolidaritási hozzájárulási adót ennek kompenzálására vezette be az állam?
A szolidaritási hozzájárulási adó a leszakadt önkormányzatok felzárkóztatását szolgálja, ami ott marad az önkormányzati finanszírozásban, a tehetősektől beszedett pénzösszegekkel támogathatók a kevésbé tehetősek.
Rendre felmerül az ingatlanadó ötlete, ám mindig valamiért elhal, ennek mi az oka? Budapesten is csak a Margitszigeten tudták kivetni.
Fontos hangsúlyozni, hogy az ingatlanok megadóztatására jelenleg is megvan a lehetőségük az önkormányzatoknak, a telekadó és az építményadó is alkalmas lenne rá, az már más kérdés, hogy mennyire élnek vele. A főváros helyzete annyiban speciális, hogy a Margitszigeten kívül nincsen joga építmény- vagy telekadó kivetésére, egyedül a helyi iparűzési adót tudja kivetni, és a kerületi önkormányzatok helyett, kifejezetten a kérésükre kivetheti az idegenforgalmi adót. A főváros és a kerületek esetében sajátos az adóbevételek megosztása, amelyet évente ellenőrzünk, de természetesen az adóigazgatási tevékenységük egészére is fókuszálni fogunk.
Az ÁSZ tehet-e javaslatot az önkormányzatok finanszírozásának átalakítására, ha az ellenőrzése során úgy ítéli meg, hogy indokolt?
Az ÁSZ, ha megalapozottnak, indokoltnak és szükségesnek látja, a kormány és az Országgyűlés felé is tehet javaslatot. A kialakuló újszerű stratégiánk és elképzeléseink megvalósításának az elején járunk. Természetesen a bővülő tapasztalatainkon alapulva, megalapozott indokoltság esetén jelezni fogjuk, hol van szükség bármilyen beavatkozásra.
