A keleti nyitás helyességét és Belső-Ázsia potenciálját hangsúlyozta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a Fókuszban a külpiacok című külgazdasági évnyitó konferencián, amelyen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is előadást tartott.

20230330 BudapestKülgazdasági évnyitó konferencia az MKIK szervezésébenFotó: Kallus GyörgyA képen: Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke 20230330 Budapest

Külgazdasági évnyitó konferencia az MKIK szervezésében

Fotó: Kallus György
A képen: Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke
Parragh László hangsúlyozta a párbeszéd fontosságát.
Fotó: Kallus György / Világgazdaság

Az MKIK vezetője beszédében hangsúlyozta, fontos a gazdaság szereplőinek folyamatos párbeszéde, ami szerinte egy normális demokráciában alapvetés.

 Kiemelte, mennyire jó a szervezet, illetve a minisztérium kapcsolata, személy szerint az övé is Szijjártó Péterrel.

„Emberileg is működik a miniszteri kapcsolat, sms-ben is el tudunk intézni dolgokat” – mondta Parragh László.

A háború elkerülésében reménykedtek, de már egy éve tart

Emlékeztetett, hogy a tavalyi gazdasági évnyitó előtt még remélhették, hogy nem lesz orosz–ukrán háború, a külgazdasági évnyitóra azonban már kitört, most, egy teljes évvel később pedig még mindig tart. Ehhez jöttek a nyersanyagproblémák, az ellátási láncok problémái, az az inflációs nehézségek, az extrém árfolyam-ingadozás, ami mind összekapcsolódik az új piacok keresésének igényével.

Magyarország az elsők között ismerte fel, hogy keletre nyitni kell, ráadásul ezt szélesen kell értelmezni

– mondta Parragh László, hozzátéve, hogy az MKIK már 2002-es stratégiájában megfogalmazta a keleti nyitás gondolatát, ami ma is jól működik.

Portugáliának könnyű

A háborús gondok tárgykörében rámutatott, hogy Oroszország, Ukrajna és Belarusz vonatkozásában is romlottak a kereskedelmi lehetőségek, sok fejlesztés elmaradt, ugyanakkor Kína és Törökország is megerősítette a pozícióit. Számunkra pedig emelt szintű fenyegetés a háború eszkalációja – ezzel kapcsolatban Portugáliával állította párba Magyarországot a terület és a lakosságszám hasonlósága miatt –, csakhogy 

a földrajzi elhelyezkedés miatt az Atlanti-óceán partján nyilván kevésbé aggódnak, mint mi a szomszédban történtek miatt.

A gazdasági kapcsolatok tekintetében hatalmas potenciállal rendelkező területként Belső-Ázsiára mutatott, ahol véleménye szerint megérett a gondolat az Európa felé nyitásra, ez pedig a mi szándékainkkal összhangban sok lehetőséget rejt a több mint ötszáz exportorientált magyar vállalatnak.