A 2022-es év többnyire pesszimista gazdasági prognózisai és a lendületes ellenére stabilizálódni látszik a munkavállalók saját munkaerőpiaci helyzetükkel kapcsolatos megítélése. A fél, illetve negyedévvel korábbi időszakkal összevetve érzékelhetően optimistábban ítélik meg az egzisztenciális helyzetüket. Egyrészt bizakodóan tekintenek az őket foglalkoztató cég jövőbeli fennmaradására és a saját pozíciójukra, valamint úgy érzik, hogy még ha el is veszítenék az állásukat, akkor is többségében könnyen találnának új, a képzettségüknek megfelelő pozíciót. Ez derült ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásának eredményeiből.
Fotó: Lang Róbert / Somogyi Hírlap
Az idei első negyedévben készült felmérésben a BNP Paribas Cardif Munkaerőpiaci Stabilitási Indexe 75 pontos értéket mutatott, ami a megelőző negyedévhez képest változatlan szint, míg az előző év hasonló időszakához képest 3 pontos esés.
Ha visszatekintünk az elmúlt három hónapra, illetve fél évre, akkor azt tapasztaljuk, hogy némi javulás mellett alapvetően stabilizálódott a munkavállalók hangulata, ami annak is köszönhető, hogy ebben az időszakban érdemben nem változott a munkanélküliségi ráta
– ismertette a munkaerőpiaci folyamatokat Kiss Márk István, a BNP Paribas Cardif Biztosító vezérigazgatója. Hozzátette, hogy a tartósan magas infláció és áremelkedés egyelőre nem befolyásolja a munkaerőpiaci folyamatokat.
A felmérés eredményeiből az is kirajzolódott, hogy a válaszadók csaknem harmadának (31 százalék) a háztartása 4 hónap és egy év közötti időszakot tudna átvészelni a fő kereső állásvesztése esetén, ami a tavalyi első negyedévhez viszonyítva 5 százalékpontos emelkedés. A válaszadók 21 százaléka pedig több mint egy évet is képes lenne átvészelni, amely 5 százalékpontos ugrás az előző negyedévhez, illetve 3 pontos esés az előző év elejéhez képest.
A dolgozók 44 százaléka ugyanakkor legfeljebb három hónapot tudna átvészelni ilyen körülmények között, ami az előző negyedévhez képest 4, az előző év hasonló időszakához képest 3 százalékpontos csökkenés.
Az interjúalanyok 32 százaléka arról számolt be, hogy valamilyen szinten aggódik amiatt, hogy egy éven belül elveszítheti a munkahelyét, ami érzékelhető (6 százalékpont) csökkenés az előző negyedévhez képest, de 4 százalékpontos emelkedés az előző év hasonló időszakával összevetve.
A felmérés azt is megvizsgálta, hogy a válaszadó mekkora eséllyel kötne meg olyan biztosítást, ami esetén anyagilag kisegítené. Az eredmények alapján – az őszi adatokhoz hasonlóan – minden harmadik megkérdezett (33 százalék) lenne hajlandó ilyen konstrukció megkötésére, csaknem minden negyediknek (23 százalék) pedig már van is ilyen típusú szerződése.
Az előző évi adatokkal összehasonlítva 1 százalékponttal csökkent, az előző negyedévhez képest pedig 2 százalékponttal nőtt a munkavállalók jelenlegi munkahelyük fennmaradásával kapcsolatos optimista várakozása. Ez közelít a koronavírus-járvány alatt mért adatokhoz.
A válaszadók 73 százaléka úgy gondolja, hogy a jelenlegi munkahelye legalább öt évig biztosan megmarad – függetlenül attól, hogy az ő munkájára igényt tartanak-e ennyi ideig, vagy sem.
Azzal kapcsolatban nincs változás a válaszadók körében, hogy állásvesztés vagy felmondás esetén milyen könnyen találnának a képzettségüknek megfelelő új állást. Az elért a 62 pont 1 pontos esés 2022 januárjához képest és 1 pontos emelkedés az előző negyedévhez viszonyítva.
A felmérés szerint az elmúlt negyedévben nem változott a munkavállalók azzal kapcsolatos optimizmusa, hogy kifejezetten a jelenlegi pozíciójukat mennyire érzik biztosnak az adott cégen belül (75 pont), viszont a megelőző év hasonló időszakához képest 4 pontos esést látunk.
Főnöke miatt mond fel a legtöbb munkavállalóAz alacsony fizetés is gyakori felmondási ok, de nincs a top 3-ban. A vezetővel való általános rossz kapcsolat, az elismerés hiánya és a túl sok stressz vezet a legtöbb esetben felmondáshoz a szellemi munkát végzők körében. |
