A vezetővel való általános rossz kapcsolat, az elismerés hiánya és a túl sok stressz vezet a legtöbb esetben felmondáshoz a szellemi munkát végzők körében – derült ki a DreamJobs állásportál legfrissebb kutatásának eredményeiből. Leggyakrabban a diplomások és a kereskedelemben dolgozók hagyják ott a munkahelyüket, a legnagyobb fluktuáció a nagyvállalatoknál jellemző. A cégek többsége a távozófélben lévő munkavállalók marasztalását jobb munkakörülményekkel, magasabb fizetéssel vagy előléptetéssel próbálják meg elérni.

Handsome,Bearded,Man,Looking,Bored,And,Tired,Sitting,At,The
Handsome bearded man looking bored and tired sitting at the office during meeting with his colleagues team tiredness exhaustion worker working crisis job career problems annoyed boss responsibility
főnök, munkavállaló, felmondás
Fotó: Shutterstock

A felmérés szerint az egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkező munkavállalók a legaktívabbak és legtudatosabbak, ha munkahelyi felmondásra kerül sor. A kutatás arra kereste a választ, hogy a felettes és a vele való rossz kapcsolat milyen mértékben járul hozzá egy állás otthagyásához a fehérgalléros dolgozók körében.

Az eredményekből kiderült, hogy a kereskedelemben dolgozók mondanak fel a legmagasabb arányban (15 százalék), ezt követi a gyártás (10,7 százalék), az oktatás (7,9 százalék) és az egészségügy (5,2 százalék), legritkábban pedig a gyógyszeriparban (0,06 százalék). A legtöbb felmondás toronymagasan a nagyvállalatoknál (40,9 százalék), a legkevesebb a mikrovállalatoknál (11,8 százalék) történik, leggyakrabban egy-három év után (32,7 százalék).

A kutatás megállapította, hogy a munkahelyi felmondások öt leggyakoribb oka a vezetővel való általános rossz kapcsolat (59,3 százalék), az elismerés és a pozitív visszajelzések hiánya (50,8 százalék), a túl sok stressz és a kiégés (48 százalék), a rossz munkahelyi légkör és munkatársi kapcsolatok (45,8 százalék), valamint a nem megfelelő fizetés (45,2 százalék).

Az egyéni válaszokból az is kirajzolódott, hogy még mindig sok helyen létezik a feketefoglalkoztatás, de az is nagyban hozzá tud járulni a felmondáshoz, ha nincs lehetőség otthonról dolgozni.

A felettes miatti felmondási szándék a 45 év felettiek esetében határozottan csökken, kivéve a középvállalatoknál dolgozó 45–54 évesek (30,88 százalék) körében, itt közel azonos az eggyel fiatalabb, 35–44 éves korosztállyal (30,18 százalék). A kitöltők csaknem háromnegyedének (72,2 százalék) távozása mögött egyébként konkrétan a főnökkel való rossz kapcsolat áll.

A legfőbb problémák a felettessel a felsőbbrendűségének éreztetése (56,6 százalék), a mikromenedzselés és bizalmatlanság (53,3 százalék), a rossz kommunikáció (48,1 százalék), valamint a kiszámíthatatlanság, a kettős mérce alkalmazása és a kivételezés volt. Az esetek harmadában indokként jelent meg a szakmai kvalitások hiánya és a büntetés, megfélemlítés használata motivációként a főnök részéről.

A munkavállaló távozása azonban több szempontból is érzékeny veszteség, hiszen egy új kolléga felvétele és betanítása jóval nagyobb költséget és energiát igényel, mint a jelenlegi munkatárs megtartása.

A felmérés eredményei alapján a vállalatok mintegy fele (44,5 százalék) nyitottnak mutatkozott arra, hogy különböző ajánlatokkal maradásra bírja a távozni kívánó kollégát. Ebben az esetben főleg jobb munkafeltételeket (35 százalék), magasabb fizetést (29,6 százalék), vagy a munkakörben bekövetkező változásokat (20,4 százalék) és előléptetést (10,7 százalék) ígér a munkaadó.

Ám ezeknek az ígéreteknek a hatékonysága erősen kérdéses, hiszen nem biztos, hogy a felsoroltak megoldják a munkavállaló korábbi problémáit.

Új felmondási őrület hódít a TikTokon – ilyen hatással lesz a munkaerőpiacra

A TikTok fiatal felhasználóinak többsége digitális bennszülöttként nőtt fel, számukra teljesen természetes, hogy a reggeli turmixuktól kezdve a diplomaosztójukig minden kisebb és nagyobb életeseményt megosztanak a közösségi portálon. Ennek a néha már zavarba ejtő részletességnek a legújabb őrülete az, hogy a felmondásukat posztolják. A jelenség neve: #quittok, és kérdés, miként reagálnak rá hosszú távon a munkaadók.