Módosítottak idei GDP-előrejelzésükön a Raiffeisen Bank vezetői elemzői, akik a korábbi egyszázalékos növekedési prognózisukat 0 százalékra változtatták. Török Zoltán vezető elemző a pénzintézet negyedéves makrogazdasági kitekintéséről tartott sajtóeseményén azt mondta, nagyon lassú kilábalás várható a második fél évtől, miután az idén a növekedés sem a fogyasztás, sem a beruházások oldaláról nem kap támaszt.
Az előrejelzésükön azért módosítottak, mert az év első hónapjaiban közel 10 százalékos reálbércsökkentésre került sor, ahogy az is váratlan volt számukra, hogy az nem csökken 25 százalék alá.
Korábban azt várták, hogy a januári tetőzés után gyorsabb ütemű csökkenés következik, de ez nem történt meg, így az idén a fogyasztás biztosan nem tudja támogatni a növekedést.
Ahogy a beruházások esetén sincs meg ez a pillér, ugyanis az állami és lakossági beruházások terén „nem túl acélos” hónapok következnek Török Zoltán szerint. De az kapcsán is azt gondolták, hogy hozzáférhetővé válhatunk a forrásoknak,
ebben a tekintetben van részünkről egy elbizonytalanodás
– fűzte hozzá az elemző, aki szerint ha lesz is megállapodás, az év végé előtt aligha érkeznek meg az eurócentek. Ez viszont nem engedi meg, hogy 0 százalék alá csökkenjen a növekedés, az a nettó itt már látszódik a pozitív fordulat az elemző szerint is.
Ami az inflációt illeti, elindult a csökkenés, de ez kismértékű volt. Mindenesetre a második negyedévben kicsit ütemesebb lehet a mérséklődés, ami a harmadiktól tovább gyorsulhat, így az év végén az egy számjegyű pénzromlás is összejöhet a bázishatások következtében.
A forintárfolyam esetén jelezte, hogy az roppant sérülékeny, ezért indokolt a nemzeti bank óvatos hozzáállása a kamatcsökkentéshez. A harmadik negyedévtől várják a kamatcsökkentések elindítását, amivel év végére a 13 százalékos alapkamat is csökkenhet, előtte novemberben pedig összeérhet a két kamatszint.
Sikeres volt az amerikai jegybank, de ennek ára van
Talán már célegyenesben van a jegybank, véget érhet Amerikában a kamatemelés – erről beszélt Blahó Levente vezető elemző, aki szerint a tengerentúlon a továbbra is erőteljes, nő foglalkoztatási ráta, ezzel párhuzamosan a bérnövekedés is dinamikus, tehát szükség van még a jegybanki kamatemelésekre.
Május 3-a a következő kamatdöntés, amikor újabb 25 bázispontos emelés következhet, ezen a várakozáson pedig az elmúlt hetek bankpánikjai sem változtattak.
Ugyanakkor sokkal inkább az a kérdés szerinte, hogy május után mi a terve a Fednek, amely az év végére eltervezett szintet már májusra eléri. Mindenetre a infláció tartósan csökken Amerikában már 9 hónapja, ami rekord, tehát
sikeres volt a jegybank
– értékelte a Fed eddigi lépéseit. Ezzel együtt ott a másik kérdés, hogy sikerül-e elkerülni a recessziót. Szinte borítékolható, hogy jelentős lassulás következik, a negyedik negyedévben 0,4 százalékos éves növekedéssel számol a Fed, és jövőre is gyenge gazdasági teljesítmény lehet, ráadásul átmenetileg technikai csődbe kerülhet az USA, bár ennek kicsi az esélye az elemző szerint. Ami a részvénypiacokat illeti, a második fél évre kifejezetten optimista várakozások vannak, viszont az olajpiacon az áprilisi termeléscsökkentés komolyan akadályozhatja az infláció elleni intézkedések hatékonyságát.
Ha az olajárak elindulnak felfelé, az növeli az inflációt, csökkenti a fogyasztást, emiatt a kamatszint is huzamosabb ideig magas szinten maradhat
– emelte ki a szakember.
Nincs könnyű helyzetben az Európai Központi Bank
Pálffy Gergely, a Raiffeisen Bank vezető elemzője arról beszélt, hogy az Európai Központi Banknak nincs könnyű dolga, továbbra sem csökken a mögöttes infláció, a maginfláció 5,7 százalékos új csúcson van, míg a szolgáltatói árindex is 6 százalék.
A szakember szerint nagy talán, hogy mikor vesznek kedvező fordulatot az adatok, a bizonytalanság miatt pedig az EKB-vel szembeni kamatvárakozások is fokozódnak, ezért arra számítanak, hogy ha nem is az eddigi 50, de 25 bázispontos emelésekkel folytatódik a sorozat egészen a nyár végéig.
Az effektív kamatláb legalább 3,75-4 százalékig emelkedhet tovább, tehát májusban, júniusban és valószínűleg júliusban is jöhet egy kamatemelés. Az elemző ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az általános piaci hangulattól függ, hogy az hol fog tetőzni. Mindenesetre a kockázati mutatók többsége akár a bankszektor, akár az államadósság esetén, ahol a forrásbevonás költsége problémát okozna, mind azt mutatják, hogy volt egy nagyon gyors korrekció, tehát nincs olyan esemény, ami meg tudná zavarni az EKB-t a következő hónapokban. A piac azt árazza jelenleg, hogy 2025–26-ig biztosan nem fog érdemben 3 százalék alá visszajönni a kamatszint. A növekedés idén 1 százalék körül alakulhat, 2024–2025-ben lehet ismét 2 százalék.
