Meddig tart még az olcsó bankszámlák kora?

A 2022-es és 2023-as kimagasló inflációs évek óta érzékenyebbek vagyunk az árakra és a különféle fizetendő díjakra, amelyekbe a pénzügyi költségek is beletartoznak. A pénzügyekért fizetendő díjakat sokszor amúgy is feleslegesnek érezhetik az emberek, hiszen csak a fizetésükhöz, jövedelmükhöz szeretnének hozzájutni. Hát még akkor, ha hajmeresztő emelések is történnek a számla- és kártyahasználati díjakban! 

Meddig tart még az alacsony bankszámladíjak kora? 

Egyelőre még bőven van idő. A kormány nyomására a Magyar Nemzeti Bank mint szabályozó hatóság idén májusban avatkozott be a piac működésébe a Magyar Bankszövetséggel történt megállapodással. A kormány arra kérte a bankokat, hogy ne hárítsák át az idei inflációs díjemelést az ügyfelekre. Akik ezt már megtették, azoktól pedig az emelés visszavonását kérte. 

A bankok jövő év június 30-ig vállalták a tavalyi díjak megtartását, azaz idén és 2026 első fél évében a 2024-es díjszinteken bankolhatunk, leszámítva az illetékemelés hatását, melyre a bankok „önkéntes” díjemelési moratóriuma nem vonatkozik. Azonban a bankszámlavezetési havidíjak, az éves kártyadíjak és sok más banki díj, melyeket nem terhel pénzügyi tranzakciós illetéknek megfelelő összeg, valóban a 2024-es szinten maradnak. 

Erre azért volt szükség, mert az egyoldalú szerződésmódosítást szabályozó törvény szerint a bankok évente egyszer emelhetik a díjaikat, mégpedig az előző évi infláció mértékével. A törvény azonban nem tiltja azoknak a pluszköltségeknek az áthárítását sem az ügyfelekre, amelyeket a bankok is külső hatásként szenvednek el. 

Azért volt fontos az inflációkövető áremelkedés elkerülése, mert tavaly augusztus 1-jétől megemelkedett a pénzügyi tranzakciós illeték mértéke, amely minden készpénzfelvételt és minden, 50 ezer forint feletti átutalást terhel. A kormány azonban a rendeletben megtiltotta a bankoknak az illetékemelés áthárítását a lakosságra, a tavalyi év végéig. 

Ezt az állami elvonást a jogszabály szerint a banknak kell fizetnie, de átháríthatja azt az ügyfelekre. Mindez ráadásul két részletben történt volna: a bankok előbb az év elején érvényesítették az illetékemelést, hiszen az egy előre ismert pluszteher volt, majd a tavalyi év inflációjának ismeretében, bankonként eltérő időpontban, de nagyjából március és május között érkezett volna a következő, inflációs díjemelés. 

A tavalyi illetékemelés nemcsak az emelés mértékében volt jelentős (másfélszeresére emelkedett), hanem magának az illetéknek a nagysága is eléggé jelentős lett. Minden átutalást az 50 ezer forint feletti összeg 0,45 százaléka terhel, mely az államkasszába kerül. Erre jön még rá a bank saját díja. 

És akkor átmenetileg ingyenes lett az alapszámla  

Az inflációkövető áremelés megakadályozása mellett a kormány arról is döntött, hogy az alapszámla havidíját – mely független az inflációtól, hiszen a minimálbérrel arányos – átmenetileg ingyenessé teszi. 

Az alapszámla egy kevéssé ismert fizetési számlatípus, melyet az Európai Unió hozott létre azzal a céllal, hogy segítse a banki kapcsolat nélküli réteg, illetve a menekültek bekapcsolódását a pénzügyi infrastruktúrába. Ettől még persze bármely magyar állampolgár is választhatja az alapszámlát, ha vállalja, hogy attól kezdve más forintfizetési számlája nem lesz Magyarországon, rendelkező sem lesz ilyen számla felett, továbbá lemond a folyószámlahitel lehetőségéről. 

Az alapszámla egyéb díjkedvezményeket is tartalmaz, és az tette különösen vonzóvá és versenyképessé, hogy a kormány 2023 júliusától az előző év végén érvényes legkisebb összegű minimálbér fél százalékában állapította meg az alapszámla havidíját, a korábbi 1,5 százalék helyett. A bankok lefelé eltérhetnek ettől. 

Mi történik a díjmoratórium után? 

A bankok által kormányzati nyomásra, de végül is önként vállalt moratórium után, 2026. július 1-jétől egy hasonló helyzet következik be, mint ami a jelenlegi moratóriumot is kiváltotta. Egyrészt felszabadul a 2024-es infláció áthárításának lehetősége az ügyfelekre, másrészt egy hasonló nagyságrendű inflációs díjemelés várható a 2025-ös év inflációja után. A két inflációs hatás együttesen várhatóan mintegy 10 százalékos banki díjemelést hozhat majd 2026. július 1-jétől. 

Persze ma még kérdés, hogy a teljes, rendelkezésre álló díjemelési mértéket kihasználják-e a bankok, amelyek jelenleg két évvel ezelőtti díjakat számítanak fel az ügyfeleknek. Az is kérdés továbbá, hogy a kormányzat tervez-e ismét beavatkozást, az előző évi inflációt végül is meghaladó mértékű díjemelés ellen. 

Ezekre a kérdésekre ma még nincsenek válaszok. Az ügyfelek mindenesetre 2026. június 30-ig biztosan élhetnek a 2024-es díjszintek befagyasztásával és a pénzügyi tranzakciós illetéknek megfelelő banki díjak kikerülésével vagy csökkentésével, szinte minden banknál.

Meddig ingyenes még az alapszámla? 

Az alapszámla a jegybank és a bankszövetség megállapodása alapján mindaddig ingyenes, amíg az infláció három, egymást követő hónapban nem csökken évi 4 százalék alá, 2025 májusától kezdve. Az infláció jelenlegi szintje és trendje alapján ez az idő jelenleg még nincs látható közelségben. 

Aki most belevág az alapszámlába, az pár hónapig még biztosan számíthat az ingyenes számlavezetésre, miközben hűségidő nem kötődik az alapszámlához, így bármikor lehet váltani róla. 

Addig pedig kihasználhatja az alapszámla egyéb kedvezményeit is, így többek között a havi legfeljebb 4 ingyenes átutalást havonta összesen legfeljebb 100 ezer forint erejéig, a korlátlanul ingyenes csoportos beszedést vagy a törvényi ingyenes készpénzfelvétellel megegyező mértékű beépített kedvezményt. Az utóbbi az alapszámla esetében is összesen legfeljebb havi két alkalommal, összesen legfeljebb havi 150 ezer forintig biztosít ingyenes készpénzfelvételt bármely hazai forint-ATM-ből vagy postán. Az alapszámla kedvezményeit jogszabály biztosítja, így azok minden banknál azonos mértékben érhetők el.