A feje tetejére állíthatják a mesterséges intelligenciával felszerelt adatközpontok a réz piacát, mely az elektromos átállás, az elektromosság terjedése miatt egyébként is komoly kihívások elé néz. Az alapanyag árának emelkedésére és a készletek csökkenésére egyaránt kell számítani. Ezeket a fejleményeket pedig felerősítheti, ha kitart a mesterséges intelligenciával ellátott adatközpontok most látott arányú terjedése. Ezzel összefüggésben ugyanis 2035-ig akár 6 milló tonnának megfelelő rézhiány is kialakulhat a piacokon, megborítva azok egyensúlyát, és fékezve az adatközpontok terjedését – írja az Origo.
A lap arról ír, hogy a közelmúltban megjelent BloombergNEF jelentés szerint az adatközpontok szektorális igénye a rézre a következő évtizedben évente átlagosan 400 ezer tonna körül alakul.
A csúcsra 2028-ban kell számítani, 572 ezer tonnával.
2035-ig az adatközpontok elképesztő mennyiségű rezet fognak igényelni, nagyjából 4,3 millió tonnát, miközben más szektorokból is óriási lesz a kereslet a fém iránt. Például az energiaátvitel és a szélenergia szektorainak a rézigénye 2035-ig a jelenlegi duplájára növekedik majd. Kérdés, lesz-e honnan kiszolgálni ezt az igényt.
Az elemzés szerint az adatközpontok részéről a rézpiacra kifejtett nyomás arra világít rá, hogy nem pusztán az energetikai kihívások a jelentősek a szektorban, hanem az is, hogy új rézkészletek azonosítására, az ezt szolgáló finanszírozásra éveken át nem fordítottak elég figyelmet a világon.
Eközben a réz ára növekedik, az elemzés szerint 2028-ban már 13,5 ezer dollárba kerül majd abból egy tonna.
2035-ben a világon 29 millió tonna réz áll majd rendelkezésre, ami lényegesen kevesebb annál a 35 millió tonnánál, amennyire a világon abban az évben szüksége lenne. Az adatközpontok esetében pedig okkal hangsúlyozzák, hogy hagyományos, vagy mesterséges intelligenciával hajtott adatközpontról van-e szó. Az utóbbiak rézigénye ugyanis jóval magasabb, mint a hagyományos adatközpontoké:
Az adatközpontok ezért nem csak az általuk biztosított informatikai szolgáltatások miatt, hanem létesítményként is értékesek. 2020-ban csak az észak-amerikai infrastruktúra 33 milliárd dollárt ért. Ez 2030-ra 70 milliárd dollárra, 2040-re 185 milliárd dollárra (mostani árfolyamon kb. 63 ezer milliárd forintra) nőhet.
További részletek az Origó cikkében olvashatók.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.