Magyarország aranytartaléka a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vásárlásainak köszönhetően 2010-től kiugró mértékben, 2024 szeptemberére a harmincötszörösére, 110 tonnára nőtt, jelentősen meghaladva a korábbi, 2021-es 94,5 tonnás csúcsot is – írja az Origo.
Az aranytartalék jelenlegi szintre való növelésével az MNB folytatta a 2018-ban megkezdett aranyvásárlási folyamatot, és a magyar aranytartalék ezzel rekordszintre emelkedett.
Ez a növekedés azt mutatja, hogy az MNB a globális trendekhez igazodva vásárolta az aranyat, mivel 2010 óta a jegybankok nettó aranyvásárlókká váltak. A 2022-es orosz–ukrán háború kitörése után a központi bankok aranykereslete rekordokat döntött, ami 2023-ban is folytatódott. A 2024-es esztendő szintén magas jegybanki aranykeresletet hozott, megközelítve a korábbi rekordokat.
A nemzeti jegybankok arany iránti kereslete 2022-ben történelmi csúcsot ért el (1082 tonna), majd 2023-ban a történelmi csúcstól némileg elmaradt, de így is meghaladta az 1000 tonnát.
Magyarország aranytartaléka az alábbiak szerint emelkedett az elmúlt tizenöt évben:
A magyar jegybank Magyarország hosszú távú nemzet- és gazdaságstratégiai céljait figyelembe véve emelte az aranytartalékot: ahogy a fentiekből is kitűnik, 2018-ban több mint tízszeresére, majd 2021-ben megháromszorosára bővítette a készleteket. Az aranytartalék növelését támogatta, hogy tovább erősödtek azok a világgazdasági, geopolitikai és tőkepiaci folyamatok, amelyek az utóbbi években az arany szerepének felértékelődéséhez vezettek.
„Egy ország aranytartalékának jelentősége az értékállóságában rejlik: a pénzügyi rendszer stabilitásának őrzése mellett a befektetői bizalom erősítésében is kulcsszerepet játszik” – mondta márciusi hivatalba lépésekor Varga Mihály, a jegybank új elnöke.
Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője úgy véli: több oka is volt annak, hogy Magyarország, a világ és régiónk sok más országához hasonlóan jelentős mértékben növelte az aranykészletét. Az elmúlt években sokat nőtt a globális bizonytalanság, gondoljunk csak a hagyományos háborúkra, illetve a vámháborúkra. De itt volt a Covid-világjárvány, valamint az elmúlt 100 év egyik legnagyobb krízise, a 2008-as globális pénzügyi válság.
Bizonytalan időkben pedig a befektetők az arany felé fordulnak. A jegybankok ugyanúgy, mint a kisbefektetők.
Az ellátási láncok sérülése, a vámháborúk és a beszállítói láncok ezek következtében bekövetkező átrendeződései, valamint a világ nagy jegybankjainak pénznyomtatása ráadásul növelték az inflációs kockázatokat. Egy ilyen időszakban a reáleszközök, így az arany is vonzó befektetés. „A Magyar Nemzeti Bank tehát kiválóan olvasta a nagy trendeket, és okosan döntött, amikor növelte hazánk aranytartalékait” – szögezi le az elemző.
A magyar aranytartalék nagyobb részét, 94,73 tonnát az MNB itthon őrzi, kisebb hányada, 15,5 tonna pedig a Bank of England értéktárában van elhelyezve, Londonban. A teljes cikket itt olvashatja el.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.