Az áremelkedések hatására a lakosság 76 százalékának jelentősen, 19 százaléknak pedig enyhén nőttek a költései e területen – derült ki az OTP Bank Öngondoskodási Index felméréséből. 

Close up man hand opening wallet over calculator , debt expense bills monthly and credit card at the table in home office , managing payroll,money risk financial concept Close up man hand opening wallet over calculator , debt expense bills monthly and credit card at the table in home office , managing payroll,money risk financial concept
Fotó: Getty Images

Mindössze 4 százalék gondolja úgy, hogy nem történt változás a költségeiben. A háztartási kiadások közül leginkább az élelmiszer, az energia és a valamint az üzemanyag és a közlekedés áraiban tűnik fel az embereknek a változás, de jelentős azoknak is a száma, akik a vendéglátószektor, az építőanyag vagy éppen az elektronikai, műszaki cikkek áraiban tapasztalják az áremelkedést.

A felmérés szerint a háztartások már tavaly elkezdték visszafogni a fogyasztásukat: 

tízből nyolcan az élelmiszereken, az emberek háromnegyede a rezsin, míg 65 százalék a tartós fogyasztási cikkeken igyekszik spórolni.

De igen magas azoknak is az aránya, akik a szórakozás és a vendéglátóhelyek látogatásának csökkentésével (64 százalék) vagy éppen az üzemanyag és a közlekedési költségek visszafogásával igyekeznek félretenni.

A KSH 2023. márciusi, a kiskereskedelmi forgalom volumenére vonatkozó, naptárhatástól megtisztított adatai szerint 13,1 százalékkal kevesebbet vásárolt a lakosság, mint egy évvel korábban, ráadásul úgy, hogy az mértéke miatt jóval több pénzt hagytak a kasszáknál. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 10,3, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 9,6, az üzemanyag-kiskereskedelemben 29,3 százalékkal kisebb lett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene. A 2023. január–március közötti időszakban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 9,5 százalékkal kisebb volt az előző év azonos időszakinál.

Dráma a boltokban – megérkezett az elemzők magyarázata

Ilyen drágaság mellett egyszerűen nem vásárolnak a magyarok. A nagyobb értékű kiadások szóba sem jöhetnek.

A kiadások növekedésével párhuzamosan, illetve az infláció hatására erősödött a megtakarítási hajlandóság, a biztonság megteremtése iránti igény. Sokakban született meg az igény az eddigieknél tudatosabb kiadástervezésre, felértékelődött az öngondoskodás jelentősége, illetve az, hogy a váratlan helyzetekben is biztonságban érezhessék jövőjüket az emberek.