Kitört a forradalom Magyarországon – most éppen a geotermiában

Nincs a köztudatban a geotermia: mit érdemes tudni róla, illetve a szabályozó hatóságáról?

A hatóság másfél éves, 2021. október 1-jén alakult, majd a törvényalkotó úgy döntött, 2022. január 1-jével a bányafelügyeleti feladatokat is lássa el, így került a bányászat és a földtan is hozzá. Olyan történelmi helyzetben talált meg minket a feladat, amire senki sem számított, hiszen másfél hónappal később kitört a háború a szomszédunkban. Ennek gyorsan olyan hatása lett, hogy az bekopogtatott az ajtónkon, úgyhogy elindult a gondolkodás, miként tudnánk a legjobban kezelni, illetve olyan hosszú távú megoldásokat találni, ami garantálja az ország energiaszuverenitását? 

Az már inkább vészhelyzeti forgatókönyvnek számított, hogy a lignit és barnakőszén-vagyonból hogyan tudnánk szociális program keretében juttatni a lakossághoz. A jövő azonban az ország területén elérhető megújuló energiaforrások nagyobb mértékű kiaknázásában van, ilyen például a geotermia.

Ennek kapcsán alighanem a termálfürdő az első, ami mindenkinek beugrik.

Igen, a magyar néplélek része, hogy termálfürdő-hatalom vagyunk, ami igaz is. Az adottságaink nagyon jók, mégsem használjuk ki kellőképpen, hiszen az hőmixünkben öt-hat százalék a geotermia aránya, amit 25-30-ra lehetne felvinni, ezáltal 2030-ra éves szinten másfél milliárd köbméter gázt válthatnánk ki – ha azt nézzük, hogy tíz milliárdot használunk fel évente, ez jó arány lehetne. 

Ezt érzékelte a kormány és mi is, és végül az országgyűlés úgy döntött: a korábbi rendszert egyszerűsíti és egységesíti, hogy a vállalkozók lássák, ha kutatnak és beruháznak, akkor kiszámítható rendszerben tudnak működni.

Hogy fest ez a gyakorlatban?

Korábban úgy működött, hogy a mélytéri projekteknél – amelyekből magas hőmérsékletű termálvíz hozható ki, amit bizonyos helyeken akár akár villamosenergia-termelésre is lehet használni – koncessziót írt ki az állam, ami nem működött eredményesen. Ha az állam mondja meg, hol lehet kutatni, az nem hatékony, érdemes tehát megfordítani a logikát – a március 1-jétől érvényes új szisztéma erre épül. A vállalkozók beadhatnak hozzánk egy kutatási kérelmet, és ha megkapják az engedélyt, akkor legfeljebb négy évük van kutatni. Ez alapján készül a kutatási zárójelentés, amit követően kell a geotermikus energia hasznosítási szerződést megkötni, ami biztosítja a kitermelési lehetőséget. Összesen 50 évre lehet bányászati jogosultságot szerezni. 

Ahogy a koronavírus-járvány kikényszerített egy technológiai fejlődést, most a háború is kivált egy energetikait?

Amíg rekordalacsony áron volt elérhető, addig sokkal kiszámíthatóbbnak tűnt a gáz, hiszen nem igényelt új beruházást: ha jó áron jön, működő rendszer. De a háború megmutatta, hogy nemcsak az árban, hanem az elérhetőségben is gyorsan lehet változás. Nemrég fejeződött be az új geotermikus szabályozás kapcsán elindított országjárásunk, ahol azt találtuk, hogy az önkormányzatok legnagyobb gondja, hogy miként gazdálkodják ki a megnövekedett energiaszámlákat, illetve hogyan érjék el az ellátásbiztonságot ezért sok helyen elkezdtek gondolkodni alternatívákban. Azonban még minket is meglepett az érdeklődés mértéke:

Az elején vannak költséges beruházások, hiszen a kutatás és fúrás együtt akár négy-öt milliárd forintba is kerülhet. Ráadásul nagy a kockázat, mert az is előfordulhat, hogy ahol kutatnak, ott végül nem találnak semmit, hiszen két dolognak kell egyszerre meglennie: víznek, ami hordozza a hőt, aztán, hogy az a hőmérséklet megfelelő is legyen. Mindezt a kormány is felismerte, ezért létrehozott egy kockázatcsökkentő alapot, amiből legfeljebb a beruházás 60 százalékáig terjedő támogatás igényelhető, akkor is, ha nem sikeres a projekt. Ha viszont jók az adottságai a területnek – és Magyarországon sok ilyen van –, akkor nagyon is kecsegtető hiszen egy jól kivitelezett beruházás több évtizedig stabilan tud működni.

Miként cselekszenek külföldön?

A környező országokban is aktívan foglalkoznak a témával, és az sem véletlen, hogy a horvátok épp a Dráva másik oldalán jelöltek ki nemrég kutatási területeket. Ugyanakkor az is fontos, hogy ha valamit kihozunk a föld alól akkor azt a lehető legnagyobb mértékben hasznosítsák. Ösztönözni kell a kaszkádrendszer kialakítását, amely lehetővé teszi az eltérő hőigényű létesítmények összekapcsolását, hiszen így tudjuk a kitermelt energia felhasználását maximalizálni. 

Nemrég például Lenti városában fejeződött be egy geotermikus városfűtési projekt, amely a városi intézmények fűtését jelentős részben geotermikus energiával biztosítja.

Mikor fordulhatnak termőre a most elinduló projektek?

Számos projekt korábbi szénhidrogén-kutatások eredményeire alapoz, hogy enyhítse a kockázatokat, és gyorsítsa a kutatási szakaszt. Annak érdekében, hogy a beruházók ne tudjanak ráülni az engedélyekre, ütemezett kutatási programot kell benyújtaniuk, amit ha nem tartanak be, akkor a hatóság szankcionálhat. A mostani szabályozással kaput nyitottunk ki. A geotermia nem sprint, ám néhány éven belül termőre fordulhatnak a projektek, és hatalmas növekedést érhetünk el, amely érdemben segítheti hazánk energiaszuverenitásának megerősítését.