Magyarországon nőttek a legnagyobb mértékben az órabérek 2022-ben az Európai Unióban – derült ki az Eurostat nemrégiben közölt adataiból. Hazánkban tavaly több mint 16 százalékos növekedést regisztrált az unió statisztikai hivatala, nem sokkal lemaradva következik Litvánia és Bulgária. Két számjegyű béremelkedést még Románia és Lengyelország tudott felmutatni.
„A magyar béremelkedést a tavalyi évben több tényező együttesen hajtotta” – mondta a Világgazdaságnak Molnár Dániel, a Makronóm Intézet szakmai vezetője, aki emlékeztetett rá, hogy a és a garantált bérminimum is számottevően, közel 20 százalékkal növekedett, ami a magasabb bérkategóriákban is béremelésre kényszerítette a munkáltatókat, hogy elkerüljék a bérfeltorlódást. De támogatta a fennmaradó munkaerőhiány és a magas foglalkoztatási szint is, amely a munkavállalók pozícióját javította a bértárgyalásokon, illetve a cégek egy része a magas inflációra tekintettel év közben is hajtott végre pótlólagos béremeléseket.
Mire elég ez a béremelkedés?
Molnár Dániel hangsúlyozta, a bérek szintjét több irányból, a munkáltatók vagy a munkavállalók szempontjából is lehet vizsgálni. Ebben a tekintetben a bruttó órabérek a legkevésbé informatívak, mivel sem a munkáltatók költségét, sem a munkavállaló kézhez kapott bérét nem mutatják. A munkáltatók szempontjából a bérköltség alakulása számottevő, itt a nemzetközi verseny miatt van relevanciája az euróban számolt értékeknek.
„Az Eurostat adatai alapján, euróban számolva, az átlagos bérköltség egy órára vetítve 4,4 százalékkal nőtt tavaly. Ugyanakkor a tavaly év eleji járulékcsökkentés, illetve az árfolyam gyengülése együttesen azt eredményezte, hogy euróban számolva nem ugrottak meg a bérköltségek, így a 10,7 eurós bérköltség óránként a harmadik legalacsonyabb volt az EU-ban. Ez viszont semmit nem mond a munkavállalók helyzetéről”– magyarázta az elemző, hozzátéve egyrészt a nettó béreket belföldi valutában kell tekinteni ahhoz, hogy a jövedelmi helyzetüket meghatározhassuk. Másrészt, ha nemzetközi viszonylatban akarjuk megvizsgálni a helyzetüket, ki kell szűrni az eltérő árszínvonal hatását is, vagyis vásárlóerő-paritáson kell összehasonlítani az adatokat.
A 2022-es nettó átlagbéreket tekintve az EU-ban öz országot (Szlovákia, Bulgária, Horvátország, Lettország, Románia) is megelőzünk a vásárlóerő-paritáson vett értékek alapján, és csak kismértékben maradunk el a görög vagy a portugál bérszínvonaltól, viszont még így is harmadával alacsonyabb a hazai nettó bérszint, mint az uniós átlag.
Folyamatos a bérkonvergencia Magyarországon
Az elemző hangsúlyozta, hogy az adatok alapján egyértelműen beszélhetünk bérkonvergenciáról: 2013-ban, vásárlóerő-paritáson számolva, az átlagos magyar nettó bér az EU27 átlagának csak az 51,4 százalékát érte el, míg 2022-ben ez az arány már 67,2 százalékot tett ki.
A bérkonvergencia ugyanakkor nem egy gyors folyamat, rövid idő alatt nem lehet fenntarthatóan gyorsabb bérnövekedést elérni a versenyképesség romlása és így a foglalkoztatás visszaesése nélkül. Vagyis úgy kell elérni a magasabb bérszintet, hogy az a munkáltatóknál ne eredményezzen számottevő költségnövekedést
– hangsúlyozta a szakember. Rövid távon megvalósítható az árfolyam gyengítése révén, azonban ennek vannak negatív következményei, mint például a magasabb A reálbér-konvergencia hosszú távon csak a hatékonyság növelésével valósulhat meg, ehhez pedig egyrészről beruházások kellenek, másrészről a munkavállalók képzettségének javítása, de támogathatja a gazdaság szerkezetének átalakítása is, a magasabb hozzáadott érték előállítására való átállással.
