Önálló kísérletekkel csatlakozott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hamarosan a világűrbe induló új kisműholdja, az MRC–100 projektjéhez a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) – közölte a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága csütörtökön.
A jövőre százéves Műegyetemi Rádió Club tiszteletére elnevezett űreszköz az elektroszmog vizsgálatára elindított SMOG-sorozat legnagyobb méretű műholdja. Fedélzetén az alapfeladatot ellátó egységek mellett három hazai egyetem – köztük az SZTE – moduljai is helyet kaptak.
A szegedi hallgatók 2021 novemberében kapcsolódtak be a folyamatba. Az SZTE Mérnöki, illetve Természettudományi és Informatikai Karának együttműködésével először egy olyan modult készítettek el, amely a hőmérsékletmérés megbízhatóságát vizsgálja űrbéli körülmények között. Feladatuk volt a kísérlet és a műholdmodul hardverének tervezése, majd elkészítése, a beágyazott szoftver megírása, végül a tesztelés.
A szakemberek egy 3 × 3 centiméteres áramköri lapkát készítettek. Ez összemérhető egy gyufásdoboz felével, azzal a nehezítéssel, hogy csupán pár milliméter magasságig építkezhettek a mérnökök.
A modult a szegediek tavaly átadták a BME-nek, majd egy újabb feladatot kaptak: egy a kommunikációban részt vevő egység elkészítését. Ennek teljesítése – kísérletek összeállítása, áramkörtervezés, programozás, tesztelés – az ipari partnerek támogatásával rekordidő alatt sikerült.
A SpaceX várhatóan júniusban fogja elindítani azt a rakétáját, amely az MRC–100-at az űrbe juttatja.
A műholdon születő mérési eredményeket rádióhullámok segítségével juttatják vissza a Földre, a jeleket különböző állomások fogadják.
Elindult egy szegedi vevőállomás kialakítása, amely nemcsak a műholdjelek vételére, hanem magaslégköri ballonok követésére is alkalmas lesz. Ez lehetőséget nyit egy a műholdaknál jóval olcsóbb kutatási forma használatára is.
Az SZTE-n a közelmúltban több olyan projekt is indult, amely ugyan szorosan nem az MRC–100 elkészítéséhez kapcsolódik, de segít kialakítani olyan kompetenciákat, amelyek a további műholdfejlesztések során elengedhetetlenek.
Új magyar műholdat bocsátottak fel a világűrbe: elindult a VIREO-küldetés mesterséges intelligenciávalA fedélzeti számítógép mesterséges intelligencia segítségével, az űrben dolgozza fel a Földről készített felvételeket. |
