Az adatok azt mutatják, hogy a versenyszférában a munkáltatók a magas inflációra válaszul igyekeznek a lehetőségeikhez mérten emelni a fizetéseket is, a cégeknél a béremelkedési ütem az átlagbér szintjén májusban elérte a 20 százalékot – értékelte a Központi Statisztikai Hivatal kedd reggel közölt adatait Molnár Dániel, a Makronóm Intézet vezető elemzője. Májusban a bruttó átlagbér 567 800, a míg kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 391 500 forint volt, mindkettő közel 18 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
A szakember szerint a fizetésemelkedést az mellett a és a garantált bérminimum növelése, valamint a több területen továbbra is fennálló munkaerőhiány hajtja. A költségvetésben és a nonprofit vállalkozások körében ennél érdemben kisebb, 12 százalékos béremelkedés volt májusban, vagyis tovább szélesedett az olló a versenyszféra és a költségvetés átlagos kereseti szintje között. A májusi adatok azt is mutatják, hogy a művészet, a szórakoztatás és a szabadidő kivételével minden nemzetgazdasági ágban gyorsabban nőtt az átlagkereset, mint a közigazgatásban, az oktatásban és az egészségügyben. Hiába ugyanakkor a gyorsuló bérdinamika, a májusban még mindig 21,5 százalékos infláció mellett 3 százalékkal csökkent az átlagkereset reálértéke. Ez pedig kedvezőtlen hatással van a fogyasztás mellett a turizmusra és a hazai piacra termelő ipari vállalatokra.
Az elemző szerint a gyorsuló bérdinamikának köszönhetően a fordulat a vártnál korábban bekövetkezhet, a versenyszférában akár már júliusban ismét növekedhetnek a reálkeresetek, az év második felét pedig a dezinfláció folytatódása nyomán érdemi reálbér-emelkedés jellemezheti, amely támogathatja a kiskereskedelmi forgalom felfutását is.
Az állami szférában dolgozók esetén ugyanakkor pótlólagos fizetésemelés nélkül csak az idei év utolsó hónapjaiban kezdhet el ismét nőni a reálbér.
Az adat érdemben felülmúlta a piaci várakozást, a vártnál nagyobb egyszeri kifizetések okozhatták a meglepetést – így kommentálta a KSH közlését Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Szerinte erre utal az is, hogy a rendszeres keresetek április után májusban is 16,9 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbi értéküknél. Hozzátette: szintén beszédes a mediánbér alakulása. A bruttó mediánbér növekedési üteme is gyorsult áprilishoz képest a maga 17,8 százalékával. Vélhetően tehát a nem rendszeres kifizetések emelkedése most egyenletes eloszlást mutathatott, ahogy bónuszhatásra utal az is, hogy néhány szektorban az előző hónaphoz képest jelentősen erősödött a bérnövekedés üteme.
További kedvező folyamat, hogy az infláció lassulásával párhuzamosan a reálbér-statisztika is érdemi javulást mutat. A KSH kalkulációja alapján az átlagbér vásárlóereje 3 százalékkal csökkent az egy évvel ezelőtti helyzethez képest. A javulás tehát megkezdődött, de továbbra is negatív a reálbérváltozás
– fogalmazott a szakember, hozzátéve, hogy az év egészét nézve az ING Bank továbbra is a vásárlóerő csökkenésével számol. Az idei átlagos inflációra vonatkozó előrejelzésük ugyanis 18 százalék körülire teszi a mutató várható alakulását. Az éven belüli lefutás ugyanakkor egy másik sztorira hívja fel a figyelmet. „Az év vége felé, az infláció fékeződésével párhuzamosan visszatérhet a pozitív reálbér-növekedés, akár már szeptembertől. A kérdés, hogy ez vajon a keresletet növeli, ezáltal az inflációs kockázatokat, vagy a megtakarításokat, és így növekedést fékező hatása lehet. Véleményünk szerint inkább ez utóbbi lesz jellemző, tekintettel arra, hogy a háztartások nagy része felélte a megtakarításait, hogy kompenzálni tudja az extrém infláció hatását” – magyarázta Virovácz Péter, kiemelve, hogy sokkal inkább lefelé mutató növekedési kockázatokat látnak.
