Döntöttek Rákosrendezőről: így újul meg Budapest egyik legnagyobb területe – elképesztő számok jöttek ki
„Mi az a két nagy válsága, amivel Budapest ugyanúgy szembenéz, mint Európa és az összes többi nagyvárosa? A klímaválság és a lakhatási válság” – fogalmazott Karácsony Gergely főpolgármester a Rákosrendező jövőjét meghatározó nyertes tervpályázat bejelentése előtt.
Hozzátette, Budapestnek megfizethető lakhatásra, jó minőségű, innovatív építési megoldásokra és zöldterületekre van szüksége. Elmondta, olyan partnerséget kerestek, hogy
tízezer új lakást és egy új nagyvárosi parkot adhassanak át a budapestieknek.
„És tudják, van az a régi pesti vicc: tudjuk, hogy mi lesz, de hogy addig mi lesz, az a kérdés. Hiszen pontosan tudjuk, hogy ez egy nagyon hosszú projekt, évtizedes léptékben fogja a város életét meghatározni” – mondta Karácsony Gergely.
„Valóban úgy van, ahogy az imént is hallhattuk, hogy történelmi jelentőségű ez a tervpályázat Budapest életében. Jóval több mint száz éve volt olyan utoljára, hogy Budapest főváros közreműködésével egy teljes városrészt érintő tervpályázatot folytasson le ” – mondta Vitézy Dávid, a fővárosi Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság elnöke.
Vitézy szerint a maxi-Dubajként emlegetett vízió helyett a nyertes és díjazott pályaművek egy zöldebb, élhetőbb városrészt vázolnak fel. „Mintegy 30 hektárnyi zöldterülettel és egy 15 hektáros közparkkal számolnak, miközben a beépítésben legalább 20 százalékos arányban megfizethető lakásokat is tartalmaznak” – tette hozzá.
Hangsúlyozta, hogy a nyertes koncepció középpontjában
egy új városrészközpont áll, amely a közlekedési csomópontokhoz – vasúthoz, villamoshoz és kisföldalattihoz – kapcsolódva szervezné a sűrűbb beépítést.
Vitézy Dávid kiemelte, hogy ez a megközelítés azt az elvet követi, miszerint ott érdemes fejleszteni a várost, ahol már adott a megfelelő közlekedési infrastruktúra, így elkerülhető a túlzott autóforgalom növekedése.
A bírálóbizottság munkájában nemzetközi szakértők, kormányzati és kerületi szereplők is részt vettek, és többnapos szakmai értékelés után választották ki a győztes pályaművet. Ugyanakkor Vitézy hangsúlyozta: a többi díjazott terv is jelentős értékeket képvisel, és a végső mesterterv várhatóan ezek elemeiből is építkezik majd.
„A projekt hosszú távú, évtizedes hatású fejlesztésként formálhatja át Budapest egyik legnagyobb barnamezős területét” – monda Vitézy. Hozzátette: a megvalósítás kulcsa a kormányzati együttműködés lesz, különösen a szükséges közlekedési beruházások teljesítése érdekében.
Az első helyezett pályamű benyújtói a francia Coldefy et Associés Architectes Urbanistes, a német Cityförster, a német Treibhaus Landschaftsarchitektur, a szlovák Marko and the Placemakers, és a magyar Sporaarchitects Kft. voltak.
Rákosrendezőn így lett volna maxi-Dubaj
A projekt legelső koncepcióját egy 2024-ben elfogadott törvény alapozta meg, amely a magyar és az Egyesült Arab Emírségek kormánya közötti gazdasági együttműködésről szólt. A megállapodás értelmében egy mintegy ötmilliárd eurós beruházással új városrész épült volna a Rákosrendező vasútállomás környékén.
Lázár János építési és közlekedési miniszter akkor kijelentette, hogy a beruházás a sajtóban mini-Dubajként híresült el, de szerinte, ha megépül, csakis maxi-Dubaj lehet. Hozzátette: csak olyan épülhet, ami Budapest számára is elfogadható.
A miniszter azt is mondta, hogy a projekt komoly erőforrást igényel az államtól és a magánbefektetőtől is.
Az állam egymilliárd euróból fejlesztené az itteni közlekedést, a területszennyezés kezelésére önmagában 20 milliárd forintot szánnak.
Később azonban főváros tulajdonában álló Budapesti Közművek (BKM) bejelentette: élne az elővásárlási jogával a rákosrendezői területen. Tavaly év elején a kormányinfón pedig bejelenték, hogy a kormány tudomásul veszi a cég elővásárlási jogát, később az ezzel kapcsolatos kormányhatározat meg is jelent.
Az építési és közlekedési miniszter közölte: 50 milliárd forint mellett, amit a területért kér a magyar állam, 25 milliárdba került a terület megtisztítása. A politikus úgy fogalmazott, hogy Budapest óriási veszteséget szenvedett el az arab befektető tervének meghiúsítása miatt.
A Rákosrendező projekt léptéke kiemelkedő jelentőséggel bír: a tervezési terület 244 hektár, amely a Tatai úttól az M3-as bevezetőig, a Városligettől a külső körvasútig húzódik.
A fejlesztés így nem csupán egy rozsdaövezet rehabilitációját jelenti, hanem egy teljes városszerkezeti egység újragondolását. A főváros célja, hogy meghatározza a terület funkcióit, míg a konkrét megvalósítás piaci alapon, átlátható pályázati rendszerben történjen. A nemzetközi verseny biztosíthatja, hogy a beruházás fenntartható és hosszú távon is versenyképes legyen.
A projekt ugyanakkor komoly pénzügyi kérdéseket is felvet. Az Állami Számvevőszék korábbi jelentése szerint Budapest pénzügyi helyzete romlott: a főváros 2019 végén még több mint 214 milliárd forintos tartalékkal rendelkezett, amely 2022 végére nagyrészt elfogyott. A 2019–2024 közötti időszakban mintegy 193 milliárd forintos hiány halmozódott fel, miközben a szolidaritási hozzájárulás összege jelentősen megemelkedett.
A pénzügyi vita politikai dimenziót is kapott: egyes értékelések szerint a főváros bevételei – például az iparűzési adóból származó források – jelentősen nőttek az elmúlt években, míg mások a kiadási szerkezetet és bizonyos beruházásokat, köztük a Rákosrendező megvásárlását tartják problémásnak.
