Döntöttek Rákosrendezőről: így épül át Budapest egyik legnagyobb területe – elképesztő számok jöttek ki

„Mi az a két nagy válsága, amivel Budapest ugyanúgy szembenéz, mint Európa és az összes többi nagyvárosa? A klímaválság és a lakhatási válság” – mondta Karácsony Gergely főpolgármester a Rákosrendező jövőjét meghatározó nyertes tervpályázat bejelentése előtt.

Hozzátette, hogy Budapestnek megfizethető lakhatásra, jól minőségű, innovatív építési megoldásokra és zöld területekre van szüksége. Elmondta, olyan partnerséget kerestek, hogy 

„És tudják, van az a régi testi vicc: tudjuk, hogy mi lesz, de hogy addig mi lesz az a kérdés. Hiszen pontosan tudjuk, hogy ez egy nagyon hosszú projekt, évtizedes léptékben fogja a város életét meghatározni” – fogalmazott Karácsony Gergely

„Valóban úgy van, ahogy az imént is hallhattuk, hogy történelmi jelentőségű ez a tervpályázat Budapest életében. Jóval több mint száz éve volt olyan utoljára, hogy Budapest főváros közreműködésével egy teljes városrészt értintő tervpályázatot folytasson le ” – mondta Vitézy Dávid, a főváros Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság elnöke.

Vitézy szerint a maxi Dubajként emlegetett vízió helyett a nyertes és díjazott pályaművek egy zöldebb, élhetőbb városrészt vázolnak fel.  „Mintegy 30 hektárnyi zöldterülettel és egy 15 hektáros közparkkal számolnak, miközben a beépítésben legalább 20 százalékos arányban megfizethető lakásokat is tartalmaznak” – tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy a nyertes koncepció középpontjában 

Vitézy Dávid kiemelte, hogy ez a megközelítés azt az elvet követi, miszerint ott érdemes fejleszteni a várost, ahol már adott a megfelelő közlekedési infrastruktúra, így elkerülhető a túlzott autóforgalom növekedése.

A bírálóbizottság munkájában nemzetközi szakértők, kormányzati és kerületi szereplők is részt vettek, és többnapos szakmai értékelés után választották ki a győztes pályaművet. Ugyanakkor Vitézy hangsúlyozta: a többi díjazott terv is jelentős értékeket képvisel, és a végső mesterterv várhatóan ezek elemeiből is építkezik majd.

„A projekt hosszú távú, évtizedes hatású fejlesztésként formálhatja át Budapest egyik legnagyobb barnamezős területét” – monda Vitézy. Hozzátette: a megvalósítás kulcsa a kormányzati együttműködés lesz, különösen a szükséges közlekedési beruházások teljesítése érdekében.

Az első helyezett pályamű benyújtói  a francia Coldefy et Associés Architectes Urbanistes, a német Cityförster, a német Treibhaus Landschaftsarchitektur, a szlovák Marko and the Placemakers, és a magyar Sporaarchitects Kft. voltak.

Rákosrendezőn így lett volna Maxi-Dubaj

A projekt legelső koncepcióját egy 2024-ben elfogadott törvény alapozta meg, amely a magyar és az Egyesült Arab Emírségek kormánya közötti gazdasági együttműködésről szólt. A megállapodás értelmében egy mintegy ötmilliárd eurós beruházással új városrész épült volna a Rákosrendező vasútállomás környékén. 

Lázár János építési és közlekedési miniszter korábban kijelentette, hogy a beruházás a sajtóban Mini-Dubajként híresült el, de szerinte, ha megépül, csakis Maxi-Dubaj lehet. Hozzátette: csak olyan épülhet, ami Budapest számára is elfogadható.

Az építési és közlekedési miniszter azt is mondta, hogy a projekt komoly erőforrást igényel az államtól és a magánbefektetőtől is. 

Később azonban főváros tulajdonában álló Budapesti Közművek (BKM) bejelentette: élne az elővásárlási jogával a rákosrendezői területen. Tavaly év elején a kormányinfón pedig bejelenték, hogy a kormány tudomásul veszi a cég elővásárlási jogát Rákosrendezőn, később az ezzel kapcsolatos kormányhatározat meg is jelent.

Lázár János építési és közlekedési miniszter korábban közölte, hogy 50 milliárd forint mellett, amit a területért kér a magyar állam, 25 milliárdba került a terület megtisztítása. A politikus úgy fogalmazott, hogy Budapest óriási veszteséget szenvedett el az arab befektető tervének meghiúsítása miatt.

Korábban a Világgazdaság is megírta, hogy november végén lezárult a Rákosrendező fejlesztésére kiírt nemzetközi pályázat. A 43 jelentkező közül 16 tervezőcsapat – köztük nemzetközileg elismert építészirodák – jutott tovább, akik a következő kidolgozhatták terület jövőjét meghatározó részletes koncepciókat. 

A Rákosrendező fejlesztésére kiírt urbanisztikai és közterület-fejlesztési tervpályázattal, illetve a majdani beruházással a főváros célja, hogy egy fenntartható, többfunkciós városrész jöjjön létre, amely komplex módon kezeli az építészeti, közlekedési, zöldfelületi és infrastruktúra-fejlesztési szempontokat.

A pályázat tétje óriási: a tervezési terület 244 hektár, de a felújítás hatásait ezen túl is érezni lehet majd. A projekt határai a Tatai úttól az M3-as bevezetőig, a Városligettől a külső körvasútig húzódnak – vagyis nemcsak a rozsdaövezet rehabilitációjáról, hanem  egy teljes városszerkezeti egység újragondolásáról van szó.

A főváros pénzügyi helyzete évek óta a legrosszabb: az Állami Számvevőszék szerint intézkedések hiányában Budapest már az idei negyedik negyedévben fizetésképtelenné válhat. A jelentés szerint a közfeladatok ellátása is veszélybe kerülhet, miközben a politikai vita arról szól, hogy a kormányzati elvonások vagy Karácsony Gergely rossz döntései okozták a válságot.

Van pénz, vagy nincs?

A számvevőszék korábbi vizsgálata kimutatta: 

A 2019–2024 közötti időszakban 193 milliárd forintos hiány halmozódott fel, miközben a szolidaritási hozzájárulás összege hatszorosára nőtt, és összesen 230 milliárd forint terhet rótt a fővárosra. Bár 2025-re kormányzati tárgyalások indultak, az ÁSZ szerint a városvezetés főként rövid távú tűzoltással próbálta kezelni a helyzetet, tartós megoldásokat nem hozott.

A kritikusok szerint a gond a költekezési szerkezetben, a személyi kiadások megugrásában és a vitatott beruházásokban keresendő – például a Rákosrendező 50 milliárd feletti megvásárlásában.