Tavaly a gazdaságpolitika célkeresztjében az állt. Az elmúlt év januárjában még rekordmagas szintet, 25,7 százalékot ért el a fogyasztói árak emelkedésének üteme az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Emiatt a kormány úgy döntött, a Magyar Nemzeti Bank mellett beszáll a pénzromlás elleni küzdelembe. A januári, rekordszintű infláció a tavalyi első fél évben csak igen lassan csökkent, az araszolás hosszú ideig tartott. Az infláció üteme februárban és márciusban is magas maradt, a 25,4 százalék és a 25,2 százalék ugyan enyhe mérséklődés volt, ez azonban még nem sokat javított a lakossági fogyasztás helyzetén, februárban drámai mértékben, 10,1 százalékkal csökkent a kiskereskedelemben a forgalom.
Kormányzati intézkedések
A kiugró adatokat Orbán Viktor is szóvá tette: egy Facebook-posztban megjegyezte, hogy a brüsszeli szankciók energiaár-robbanást és soha nem látott inflációt szabadítottak Európára. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a márciusi adatokat kommentálva megerősítette, hogy június végén indulnak a kormányzati lépések, köztük az online árfigyelő rendszer, amely elősegíti, hogy az infláció 2023 végére egy számjegyűre csökkenjen.
Az infláció közel egy év után, júliusban 20 százalék alá esett vissza, az egy évre visszatekintő fogyasztóiár-emelkedés 17,6 százalékkal nőtt, az élelmiszerárak is egyre látványosabban csökkenni kezdtek. Nagy Márton az adatokról előrevetítette: jó esély van arra, hogy akár már októberben egy számjegyű legyen a fogyasztói árak emelkedésének üteme. Augusztusban már hetedik hónapja mérséklődött az infláció, éves szinten 16,4 százalékkal nőttek átlagosan a fogyasztói árak, így látható távolságba került az infláció esése.
Fordulat az inflációban
Az infláció szeptemberben vált alacsonyabbá a jegybanki alapkamatnál, így hazánkban hét év után ismét pozitív lett a reálkamat, a fogyasztói árak éves szinten 12,2 százalékkal emelkedtek, miközben az alapkamat 13 százalékon állt még akkor.
A kormányzati intézkedések és a globális inflációs környezet kedvező alakulása eredményeképpen az infláció októberre újra egy számjegyűre ment le, az év tizedik hónapjában átlagosan 9,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat a fogyasztói árak.
Ezt követően Nagy Márton bejelentette, hogy a kormány „lebirkózta”, és egy számjegyűre csökkentette az inflációt, idő előtt teljesítve korábbi vállalását. A miniszter hangsúlyozta, hogy a kormány infláció elleni harca beérett: az intézkedések januárban megállították a további emelkedést, ezt követően pedig egyre dinamikusabban csökkent a pénzromlás mértéke. A tizenegyedik hónapban a fogyasztói árak átlagosan 7,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat.
A jegybank a decemberi inflációs jelentésében a múlt évre 17,6-17,7 százalékos inflációt jelzett előre.
Mi várható 2024-ben?
Idén a századik születésnapját ünneplő jegybank várhatóan tovább csökkenti az alapkamatot, mégpedig a „megszokott” ütemben, azaz 75 bázisponttal.
A Világgazdaságnak nyilatkozó banki elemzők 2024-ben 3 százalék körüli gazdasági növekedéssel, éves szinten 5–6 százalék közötti inflációval számolnak.
Azt valószínűsítik, hogy jövőre velünk maradhat a kiegyensúlyozott, enyhén többletes folyó fizetési mérleg.
Az MNB előrejelzése szerint az év hátralévő részében és 2024 első negyedévében az erős dezinfláció folytatódik, így az áremelkedési ütem várhatóan a régiós átlag közelébe süllyed az idei év végétől.
Az éves árdinamika folytatódó csökkenését külső és belső tényezők egyaránt támogatják. A fegyelmezett monetáris politika, a kormányzat piaci versenyt erősítő lépései, a visszafogott belső kereslet és az elmúlt évinél érdemben alacsonyabb külső költségkörnyezet együttesen támogatják az árdinamika mérséklődését – vélte az MNB.
Az idei év végén és 2024 első negyedévében folytatódik a gyors dezinfláció, majd az erős bázishatások kifutása és az év eleji szabályozási és adóváltozások fogyasztói árakra gyakorolt hatása miatt az infláció csökkenése lelassul.
Az új csúcsminiszter szerint a lakosság alábbhagyhat az óvatossággal, infláció terén újra a jegybanknál a labdaAz idei év már a növekedésről szól majd, amit a fogyasztás, a beruházások és a foglalkoztatottság bővítése hajt majd – minderről Nagy Márton cikket írt és interjút is adott. A nemzetgazdasági miniszter szerint a lakossági fogyasztás helyreállását segíti a reálbérek növekedése, ugyanakkor azt is szükségesnek látja, hogy a lakosság óvatossága némiképp alábbhagyjon. Miután az inflációt sikerült egy számjegyűre szorítani, a további csökkentés már a jegybank dolga, a kormány feladata most már a növekedés helyreállítása – vélekedett. |
