Az további visszaszorítása érdekében a kormány arról döntött, hogy a kötelező akciózást 2024. június végéig meghosszabbítja. Várakozásai szerint az intézkedés hozzájárul ahhoz, hogy az élelmiszer-infláció tovább csökkenjen, ezzel is segítve a fizetések vásárlóerejének megőrzését és a fogyasztás bővülését. A növekvő kereslet és az emelkedő reálbérek pedig hozzájárulhatnak a helyreállításához.
A háború okozta nehéz gazdasági helyzetben a kormány mindent megtesz a családok védelme és a gazdasági növekedés helyreállítása érdekében. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) közleménye szerint a szankciók és a multik árspekulációja az egekbe lökte az inflációt, ami olyan mértéket ért el, amely túlmutatott a jegybank eszköztárán, ezért a kormány átvette az MNB-től az infláció elleni küzdelem feladatát és felelősségét.
Az infláció elleni harc beérett, többek között a kötelező akciózás és az online árfigyelő rendszernek köszönhetően októberben 9,9 százalékra mérséklődött a fogyasztói árak emelkedése.
A célzott intézkedéseknek köszönhetően óriási árverseny alakult ki a boltok között, amelynek hatására az előző hónaphoz képest csökkent az élelmiszerek ára, ráadásul csúcspontjához képest már negyedére esett vissza az élelmiszer-infláció.
Az áremelkedés megfékezése érdekében a GFM javaslatára a kormány – számos más eszköz mellett – 2023. június 1-jétől bevezette a kötelező akciózást, majd a mértékét augusztustól 15 százalékra emelte, továbbá jócskán kibővítette a kötelező akciózásra kijelölt termékek körét. A rendelkezés értelmében a kötelező akciózás mértéke 20 termékcsoport esetében legalább 15 százalékra emelkedett, a kötelező akciózási szabályok továbbra is kiterjednek a korábbi 8 árstopos termékfajtára is úgy, hogy heti rendszerességgel legalább 2 termékfajtában kell valamennyi terméket a beszerzési árhoz viszonyítva minimum 15 százalékkal olcsóbban kínálni.
