Átfogó versenyképességi reformokat sürgetett a Költségvetési Tanács (KT) mai ülésén, amelyen értékelte a magyar reálgazdasági folyamatokat, továbbá egy hároméves kitekintő elemzést is készített.
A KT szerint a gazdaság 2023 második fél évében tapasztalt, még mindig csak enyhe növekedése alapján a konvergenciaprogram által feltételezett
4 százalékos 2024. évi növekedés csak nagyon kedvező feltételek esetén lesz elérhető,
reálisabb a 3 százalék körüli GDP-bővülés. A fogyasztás és a beruházások teljes helyreállását követően azonban a ismét elérheti a koronavírus-járványt megelőző évek átlagát, így az 2025-ben 3,5–4,5, 2026-ban 3,0–4,0 százalékos lehet. Ez valamelyest mérsékeltebb prognózis a konvergenciaprogram által feltételezett 4,3, illetve 4,5 százalékos növekedéshez képest, amit a belső keresleti tételek indokolnak.
– hangsúlyozza a háromtagú testület, hozzátéve, hogy az előző évtized legfontosabb gazdasági tényezői mennyiségben csak mérsékelten növelhetők tovább, így azok minőségét kell javítani a felzárkózás folytatásához.
Az államadósság-szabály teljesítése 2024-től új kihívásokat jelent
Az államadósság-mutató a 2020. év végi 79,3 százalékról 2021. év végére 76,7 százalékra, majd 2022. végére 73,9 százalékra csökkent, és a mérséklődés az eddig rendelkezésre álló adatok alapján 2023-ban is folytatódott. E javulás annak ellenére történt, hogy az államadósság összege emelkedett, ugyanis a nominális GDP növekedése ezt jelentősen meghaladta. Ugyanakkor szerintük a nominális GDP dinamikus növekedése egyre nagyobb mértékben az áremelkedések következménye volt.
Ezzel szemben az államadósság átlagos kamatlába 2024-ben még emelkedik, majd 2025-ben és 2026-ban is magas szinten marad, ami az államadósság-mutató számlálóját növeli. Ebből következően az államadósság implicit kamatlába a következő három évben meghaladja a GDP-deflátor értékét, azaz minden más tényezőtől (mindenekelőtt a költségvetés elsődleges egyenlegétől és a reálgazdasági növekedéstől) eltekintve az államadósság-mutató számlálója gyorsabban nő, mint a nevezője.
Ebből adódóan az államadósság-szabály csak akkor teljesül, ha a GDP volumene gyorsabban nő, mint amilyen mértékben az államadósság a kormányzati szektor hiányából és a devizaadósság átértékelődéséből következően emelkedik. Következésképpen az államadósság-szabály teljesüléséhez jelentős reál GDP-növekedésre és/vagy a kormányzati szektor GDP-arányos hiányának számottevő csökkentésére van szükség.
A kormányzati szektor hiányának csökkentéséhez az elsődleges egyenleg jelentős javulására, pozitív elsődleges egyenlegre van szükség
Arra is rámutatnak, hogy 2020-ban a kormányzati szektor kamatkiadásai a GDP 2,3 százalékát tették ki. Ez az arány a konvergenciaprogram szerint 2024-re 4,1 százalékra emelkedik, és 2026-ra is csak 3,4 százalékra mérséklődik.
Így a 2024-re tervezett 2,9 százalékos GDP-arányos hiánycél eléréséhez a GDP 1,2 százalékának megfelelő, a 2026-ra tervezett 1,4 százalékos hiánycél eléréséhez a GDP 2,0 százalékát elérő elsődleges többletre van szükség.
A 2023. évi várható teljesülés alapján a kamatkiadások a GDP arányában még magasabbak lesznek, mint 2022-ben.
A 2023. évi költségvetési folyamatok lényegesen kedvezőtlenebbek a konvergenciaprogramban feltételezetthez képest
A tanács szerint a kormányzati szektor tervezettnél nagyobb hiányát – néhány egyszeri kiadási tétel mellett – elsősorban a bevételek elmaradása és a kamatkiadások vártnál nagyobb emelkedése okozza. Az adóbevételek esetében ez azt jelenti, hogy a 2024. évi adóbevételek bázisa is lecsökkent, azaz a 2023. évi elmaradás a következő évek bevételeire is mérséklőleg hathat, amely – mint fogalmaznak – különösen jelentős kockázatot jelent a 2024. évi – és a későbbi évekre tervezett – költségvetési célok teljesülése szempontjából.
