„A versenyszférában egyelőre azt tapasztaljuk, hogy nagyon kevés helyen érte el a 10 százalékot az alapbér emelése. Komplex módon, csomagban azonban szinte mindenhol két számjegyű bérfejlesztéssel számolunk” – mondta a Világgazdaságnak Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke, akit az év eleji bérmegállapodások eddigi tapasztalatairól kérdeztünk.
Fotó: Shutterstock
A munkavállalói képviselet vezetője szerint az említett csomagba beletartoznak
- az egyösszegű kifizetések,
- a béren kívüli, valamint
- a teljesítményen alapuló juttatások.
Lényeges változás ugyanakkor, hogy ez az első év, amikor főleg a szellemi dolgozók bérfejlesztési igényeit kell kielégíteniük a cégeknek.
– mondta Mészáros Melinda.
Mindezt azzal magyarázta, hogy egyrészt a szellemi dolgozóknál magasabban volt a bérpozíció, másrészt nagyobb volt az igény a fizikai munkásokra, emiatt ők élveztek prioritást. A következő években ugyanakkor ez változhat.
Átmeneti két év jöhet az iparban, szakaszos elbocsátások történtek
Mészáros Melinda szerint annak ellenére, hogy az elmúlt időszakban a profitráták jól láthatóan megemelkedtek, a piac továbbra is visszafogott. Ennek oka a gyenge belső kereslet, másfelől
a 2024–2025-ös év az autóiparban a technológiai váltás és egy átmeneti időszak lesz, amit most túl kell élniük a cégeknek.
Úgy látja, hogy az említett két évet követően viszont „rakétaszerűen” indítják majd el a termelést az elektromos autók gyártásának köszönhetően, a mostaninál nagyobb létszámmal.
Addig azonban még nagyon sok idő van, ezért is figyelhető meg szakaszos elbocsátás a magyar munkaerőpiacon. Hiába tartották meg sokan a munkaerőt, és bíztak abban, hogy felfut a termelés, a piac a várakozásaikkal ellentétesen alakult.
„Van egy határ, amelyet nagyon sokan elértek, ezért látjuk a létszámcsökkenést és az álláskeresők növekedését” – magyarázta a szakszervezeti vezető a munkanélküliségi ráta lassú emelkedésére utalva. Ezzel párhuzamosan azonban ugyanúgy jelen van a munkaerő iránti igény, miután még mindig 80 ezer fő hiányzik a munkaerőpiacról, tehát egyelőre a kereslet sem találkozik a kínálattal, ami jelentős problémát jelent.
Állami társaságoknál is zajlanak a tárgyalások
A Liga vezetője arról is beszélt, hogy már tavaly év végén több helyen megkötötték a bérmegállapodásokat, például a Magyar Postánál is. Más állami társaságoknál is folyamatban vannak az egyeztetések, így ezeknél komoly eredményekről nem lehet beszámolni.
Azt gondolom, hogy január végéig tartani fognak ezek az egyeztetések
– jegyezte meg, hozzátéve, hogy a vízügynél vannak a legközelebb a megállapodáshoz.
A kiskereskedelemben is tíz százalék fölött nőnek a keresetek
A kiskereskedelmi szektorban eddig két cég közölte, hogy mekkora béremelésben részesülnek kollégáik:
- a SPAR átlagosan 10 és 24 százalék közötti mértékben növeli a fizetéseket 2024-ben, ezzel az áruházakban dolgozók elérhető legalacsonyabb alapbére bruttó 365 ezer forint lesz.
- Az Aldinál az értékesítés, a logisztika, IT, valamint az irodai munkakörökben dolgozók is egységesen 12 százalékos béremelésben részesülnek.
Az ágazat többi szereplőjéről egyelőre annyit tudni, hogy az Auchannál heteken belül létrejöhet a megegyezés, miután a francia hátterű áruházlánc a SPAR-hoz hasonlóan januártól emel. Ezzel szemben a Tesco márciustól februárig tartó üzleti évet ír, így ott január végén, február elején tárgyalhatnak e kérdésről.
A béremelések éve lehet 2024 – ezekben a szakmákban érdemben nőhetnek a fizetésekA mostani kormányzati ciklus legnagyobb volumenű bérfejlesztését hajtja végre a kormány a pedagógusok fizetésemelésével, amely a szerdán Brüsszelből érkezett megerősítés alapján már januárban megvalósulhat. De nemcsak a tanárok bére emelkedik, az egészségügyi szakdolgozók és a rendvédelmisek is jelentős keresetnövekedésre számíthatnak idén. Az állami szektort érintő döntések a piaci bérdinamikára is hatnak, több vállalat már beszámolt arról, hogy jelentős béremelést hajt végre. |
