Ha nem hiszi el, hogy valóban tönkretette a német és a magyar gazdaságot az orosz-ukrán háború, csak ezt az egy ábrát nézze meg

Több mint két év telt el azóta, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát, ami kellő alapot ad ahhoz, hogy ennyi idő után levonjuk a következtetéseket a konfliktus gazdasági hatásairól. Bár a hétköznapi vásárlónak valószínűleg nem kell külön elmagyarázni, mit okozott a szomszédunkban dúló háború, hiszen az árak ma 30-40-50 százalékkal is magasabban vannak, mint 2020–2021 tájékán, a gazdasági növekedés mérése már nehezebb kérdés.

A Covid okozta leállás következtében óriási kilengések voltak a növekedési adatokban, normál körülmények között nem fordul elő olyan, mint ami 2020 második negyedévében történt, amikor a gazdaság egy negyedév alatt több mint 10 százalékkal zuhant, hogy aztán ugyanannyival felpattanjon. Pont emiatt, vagyis a bázishatások kiszűrése okán célszerűbb nem éves, hanem negyedéves alapon összevetni a GDP-adatokat. A minta a 2010-es évek növekedési trendje, ami ugyan teli volt cikcakkokkal, hisz volt egy euróválság is, nem beszélve arról, hogy a magyar gazdaság felzárkózása csak a 2010-es évek derekán vett lendületet, ám a fejlődés így is egyértelmű. Németország 2010 első és 2019 utolsó három hónapja között negyedévről negyedévre átlagosan 0,47 százalékkal tudott növekedni, Magyarország pedig 0,73 százalékkal.

Az adatok alapján jól látszik, hogy Németország és Magyarország mellett az átlagnál jobban sújtja az orosz–ukrán háború a balti és a visegrádi országokat: 

• Csehország 0,6 százalékkal tudott átlagosan negyedévente növekedni 2010 első és 2019 utolsó negyedéve között, 2022 első negyedéve óta már csak 0,1 százalékkal,
• Lengyelország, amely a 2010-es évek egyik legdinamikusabb fejlődését produkálta a 0,9 százalékos negyedéves növekedésének is köszönhetően, az elmúlt két évben már csak 0,37 százalékkal tudott bővülni,
• Szlovákia szenvedte el a legkisebb veszteséget a blokkban, északi szomszédunk 0,7 százalékos bővüléséből 0,43 százalék maradt, ami kétszerese az uniós átlagnak.

De hogy mennyire relatív egy ország fejlődése, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy a V4-eknél is van tragikusabb helyzetben lévő gazdaság. A 2010-es évek egyik éltanulójának számító Észtországban a háború kitörése óta nem volt olyan negyedév, amikor nőtt volna a kibocsátás, az elmúlt két évben átlagosan negyedévente 0,6 százalékos recessziót regisztráltak. De Lettországban és Litvániában se sokkal jobb a helyzet (0,2, illetve 0,12 százalékos negyedéves növekedést mértek átlagosan.)

A PIGS-országok ezt a válságot megúszták, Horvátország dübörög

A teljes képhez hozzátartozik, hogy nem minden országot egyformán visel meg a háború. Meglepő módon kifejezetten jól állják a sarat a korábbi válságok során PIGS-országoknak csúfolt mediterrán gazdaságok, amelyek közül Spanyolország, Portugália és Görögország növekedése is bőven meghaladja Csehország vagy Németország teljesítményét. A szomszédaink közül pedig Romániának és Horvátországnak sincs szégyenkeznivalója, az utóbbiban majdnem 1 százalékos negyedéves növekedést mért az Eurostat átlagban, ez a 27 ország közül a legmagasabb.

A német és a magyar gazdaságot is megviseli a háború

Talán az sem a véletlen műve, hogy ezt a háborút leginkább azok az országok szenvedik meg, amelyek ezer szálon kötődnek a német iparhoz. Európa vezető gazdaságának növekedési modellje – amely az olcsó orosz nyersanyagra épült – elvesztette mára a versenyképességét. A német gazdaság bajait pedig csak tetézik a berlini kormány sokszor érthetetlen döntései, ez pedig mind-mind olyan tényező, amely alól a magyar gazdaság sem tud kibújni. Hiába a növekedés ösztönzése és az újrainduló fogyasztás, exportgazdaságként lehetetlen küldetés függetleníteni magunkat a kivitelünk 25 százalékát adó Németországtól. Emiatt aztán nem meglepő módon három hónap után vissza is vágta az idei 4 százalékos növekedési várakozását a kormány.