Magasabb árakkal és korábban indult az alma szürete, importra szorulunk

Az almaültetvényeknek is ártott az aszály: a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet becslése szerint az idén hozzávetőlegesen 150 ezer tonnával kevesebb almát takaríthatnak be a hazai ültetvényeken, mint tavaly. Az étkezési minőségű alma mennyisége a várakozások szerint 90-100 ezer tonna körül alakul majd, míg 220-240 ezer tonna lesz az ipari alma, jóllehet 110 ezer tonnára tehető a hazai étkezési alma piaca, és 400 ezer tonna a feldolgozóipari kapacitás. Az aszály és a hőség miatt a gyümölcsméretek is elmaradnak a szokásostól.

Az előzetes várakozások szerint az előző évhez képest gyengébb lesz a termés, mindössze 330 ezer tonnát valószínűsítenek a szakemberek, a ténylegesen betakarítható mennyiséget azonban a szüreti időszak időjárása még – akár jelentősen – befolyásolhatja. Jó esetben a 350 ezer tonnát is meghaladhatja a termés, míg a legrosszabb forgatókönyv esetén a 300 ezer tonnát sem éri majd el a tényleges termésmennyiség.

Magyarországon 20,56 ezer hektáron folyik almatermelés. Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok és Zala vármegyékben is termelnek almát az országban, a legfontosabb termesztőkörzetünk azonban továbbra is Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye, ahol összesen 15,14 ezer hektár almaültetvény található. A vármegyében az étkezési alma termesztése mellett az ipari alma még jelentősebb arányban van jelen. Az idén szokatlanul korán kezdődött a szezon, lényegében mindegyik feldolgozóüzemben elkezdődött a léalma felvásárlása, a korai tavasz miatt ugyanis korábban érik be a gyümölcs. A legidősebb termelők és szakemberek sem emlékeznek olyan évre, amikor augusztus elején elkezdődhetett volna a szüret. A sokak által ismert és kedvelt Jonathán fajta is jóval korábban érik majd, így október helyett már szeptember elején elindulhat a szüret.

Az egész EU-ban gyengébb a termés az átlagosnál: 11,5 millió tonna helyett 10,2 millió tonna várható. Az EU termelésének majdnem harmadát a lengyel alma adja, idén azonban akár másfél millió tonna termés is hiányozhat (3,2 millió tonnát várnak a 4,5 millió tonna helyett), ami minden bizonnyal a felvásárlási árakban is megmutatkozik majd. Ráadásul a világ ivólé-szükségletét legnagyobb részben biztosító narancsültetvények is komoly növényegészségügyi gondokkal küzdenek, narancsból is jelentős a kiesés, ami szintén javítja az azt pótló almasűrítmény, illetve léalma iránti piaci keresletet.

Napjainkban még mindig az Idared a meghatározó fajta Magyarországon. Ennek a fajtának a termesztése, termésbiztonsága talán a legmegfelelőbb a mi éghajlati adottságaink között, jól tárolható, a termés nagysága, színezettsége miatt közkedvelt. A fajtaválaszték azonban így is igencsak széles, a Jonagold és az Idared mellett a Gala, a Golden Delicious, a Red Delicious is nagyon kedvelt, de folyamatosan növekszik az újabb választékbővítő fajták köre. 

A beruházások megvalósítását ösztönözhetik az új európai uniós pályázatok. A kormány rekordszintre emelt nemzeti hozzájárulás arányának köszönhetően korábban nem látott lehetőségek előtt áll a kertészeti ágazat. A KAP Stratégiai Terv keretében meghirdetett kertészeti ültetvénytelepítési pályázat mintegy 25 milliárd forintot meghaladó támogatási összeget biztosít az ágazatnak, míg a hűtőházak, üvegházak, fólia borítású növényházak, burgonyatárolók létesítésére további 50 milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre.