A tavalyinál magasabb a léalma induló ára
A tavalyi 15 136 hektárhoz képest közel 100 hektárral, 15039 hektárra csökkent az almatermő terület Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) területi igazgatósága a szon.hu beszámolója szerint. Ez egy évek óta tartó tendencia, és egyfajta üzenetértékkel bírhat a hazai feldolgozók számára – mondta egy, az almatermelők számára szervezett egyeztetésen Rácz Imre, a NAK vármegyei elnöke. Mint mondta, a jó termésmennyiséghez korszerű ültetvények szükségeltetnek, hektáronkénti 10 tonnás átlagokkal nem lehet gazdaságosan termeszteni az almát.
Az alma Szabolcs-Szatmár-Bereg meghatározó gyümölcse, amelyet az idei egységes kérelmek adatai alapján több mint 15 ezer hektáron termesztenek üzemi méretben. Idén a tavaszi fagyok, a viharok, jégverések nem okoztak ágazati jelentőségű károkat, de lokálisan akadtak súlyosabb kiesések. A júniusi párás és meleg napok növelték a gombabetegségek kockázatait, ezzel jelentősen emelték a növényvédelmi költségeket – fogalmazott Lakatos Bertalan, a NAK vármegyei igazgatóságának kertészeti osztályvezetője. A kamarához érkezett információk szerint a vármegyei helyzet heterogén, a kisvárdai térségben jó, de Csenger körzetében gyenge átlagokat prognosztizálnak. Az idei vármegyei termésátlag 17 tonna/hektár körül alakulhat.
Idén 64 forintos kilónkénti induló árral veszi át a léalmát az Austria Juice Hungary Kft. anarcsi üzeme
– jelentette be Erdélyi Sándor, a feldolgozó cég ügyvezetője. Vásárosnaményi feldolgozóüzemükben augusztus 21-én indul a felvásárlás, a nagykállói telephelyükön az idén viszont csak átvétel lesz, a kiesett termés miatt feldolgozás nem. Lengyelországban 30 százalékos terméskieséssel számolnak, ami nagyban befolyásolja a feldolgozópiacot is. Magyarországon is lesz terméskiesés, számításaik szerint ebben az évben 350 ezer tonna alma teremhet – mondta. Mint emlékezetes, tavaly nagy felháborodást váltott ki, hogy 38 forintos induló árat hirdetett a cég.
A világ almatermelése jelenleg 100 millió tonna, és az 1960-as évek óta folyamatosan emelkedik. Ugyanez viszont nem mondható el az EU 27 tagországának össztermeléséről, az ugyanis már hosszú ideje 12 millió tonna környékén stagnál – mondta el Fodor Zoltán, a NAK mezőgazdasági és erdőgazdálkodási igazgatója.
A magyar átlagtermés pedig az 1980-as évek 2 millió tonnájához képest mára félmillió tonnára csökkent.
Lengyelországban azonban egy teljesen ellentétes folyamatot figyelhetünk meg, mára ők lettek az Európai Unió legnagyobb almatermelő országa. Az igazgató hozzátette, az EU-ban csökken ugyan a gyümölcs termőterülete, de a termésmennyiség érdemben nem változik, ami a folyamatos ültetvénykorszerűsítéseknek köszönhető.
Amire Magyarországon is lesz lehetőség. Mint Papp Zsolt György, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára a „Kertészet – ültetvénytelepítés és gyógynövénytermesztés támogatása” című pályázati felhívást ismertetve elmondta, a támogatási kérelmek benyújtására szeptember 10-től egészen 2025. április 28-ig lesz lehetőség, négy szakaszban. A támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 25,2 milliárd forint, egy pályázó legfeljebb 500 millió forint támogatást igényelhet.
A felhívás elsődleges célja, hogy támogassa a változó éghajlati körülményekhez alkalmazkodni képes, magas termőképességgel és termésbiztonsággal rendelkező ültetvények telepítését
– mondta a helyettes államtitkár. Ezenfelül a folyamatosan változó piaci igények kielégítéséhez szükséges innovatív termesztéstechnológiai megoldások alkalmazásának ösztönzése, a fajtaválaszték korszerűsítése, az öntözött ültetvények területének növelése, valamint az ökológiai művelésmód alkalmazásának elősegítése is cél.
Szabolcsban korszerűsíteni kell az almatermesztést, nagy kihívás a klímaváltozás
Korszerű jég- és fagyvédelem, illetve gépesítés nélkül az almatermesztés hosszú távú sikerességében és eredményességében senki sem gondolkodhat. Összességében az almaágazat legnagyobb kihívása a klímaváltozás, a munkaerőhiány és a növényvédő szerek használatának beszűkülése – jelentette ki a Szonnak Apáti Ferenc, a FruitVeB szakmaközi szervezet csengeri származású elnöke.
