BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Lakástakarék-választás: rugalmasság vagy nagyobb hozam, esetleg mindkettő?

Sokatmondó eredménnyel zárult az a felmérés, amelyben az utóbbi időben lakás-takarékpénztári számlát indított előtakarékoskodókat kérdezték arról, hogy ha most választhatnának a régi jól bevált, sikeres változat vagy a most kapható legújabb konstrukciók közül, mi mellett döntenének. A kutatás apropója az a közelmúltban felröppent hír volt, hogy újraindulhatnak az állami támogatású lakáscélú megtakarítások.

Hat évvel ezelőtt, 2018-ban szűnt meg a 30 százalékos állami támogatással járó lakás-takarékpénztári számla, de az elmúlt évben piaci alapon újraindultak a lakáscélú előtakarékossági konstrukciók.

Couple,,Happy,And,Tablet,With,Documents,At,House,For,Financial
Fotó: Shutterstock

A korábbi állami támogatással akár megegyező, azaz 30 százalékos kamatbónusszal járó számlát is kínáló konstrukciót és a megszüntetett lakáscélú megtakarítást hasonlította össze az Online Navigátor Kft., az Erste Lakástakarék legnagyobb közvetítő partnere, amikor háromezer lakás-takarékpénztári számlát nyitó ügyfelet kérdezett meg, hogy ha volna rá mód, mit választanának most. 

Mitől vonzók a piaci alapú lakástakarékok?

Az eredmény egyértelmű lett, mert 

a válaszadók 89 százaléka értékelte fontosabbnak a nagyobb megtakarítási összeget és a rugalmas feltételeket, 

vagyis az új, kamatbónusszal járó számlát indítaná el. 

Miért?

  1. Mert míg a korábbi megtakarítást adószámhoz kötötték, egy ember csak egy takarékszámlát nyithatott, legfeljebb 20 ezer forint havi megtakarítással, a jelenlegieknél nincs ilyen kitétel. Most bárki nyithat több megtakarítási számlát, így növelve a lakáscélra félretett összeget, amely a jelenlegi ingatlanáraknál és felújítási költségeknél igencsak indokolt.
  2. Mert az új, kamatbónusszal rendelkező lehetőség révén a futamidő végén lényegesen egyszerűbb a kifizetési folyamat, nem kell számlával bizonyítani a lakáscélú felhasználást. Korábban számlákkal volt szükséges alátámasztani minden forintot, most ennél jóval rugalmasabb a rendszer.
  3.  Mert például a tízéves futamidejű Erste Lakástakarék számláknál lehetőség van a már megtakarított összeg egy részét felhasználni a negyedik évet követően, és emellett tovább lehet folytatni folytatni a megtakarítást, vagyis rugalmasabban lehet felhasználni a konstrukciót, likvidebb a megtakarítás.

Mit tudott a korábbi, állami támogatásos konstrukció?

A válaszadók 11 százaléka most is a régi lakás-takarékszámla mellett döntene, mert abban már a negyedik évben is járt a 30 százalékos állami támogatás. 

Jelenleg az ötéves futamidejű szerződéseknél 15 százalék a kamatbónusz, és csak a nyolc- és tízéves szerződések mellé jár a 30 százalék kamatbónusz. Ez pedig nagyban befolyásolja az évesített hozam mértékét. 

  • Míg a korábbi megtakarítási formával akár 10 százalék feletti hozamot lehetett elérni négy-öt éves megtakarítási idő esetén, 
  • addig a jelenlegi ötéves konstrukcióval legfeljebb 5,01 százalékot 

– derül ki az Online Navigátor Kft. felméréséből.

A kutatás eredménye azért is érdekes, mert az állami támogatás nagyot lökne a piacon és a lakás-takarékpénztárak lehetőségein, ám a támogatásért cserébe valóban több a megkötés. 

Nem ülnek a babérokon a lakástakarékok

Bár mindhárom, most aktív lakástakaréknál az akár 30 százalékos kamatbónusz a legfőbb fegyver az ügyfelek meggyőzése érdekében, az elmúlt időszakban történtek újítások a konstrukcióknál, és persze vannak akciós ajánlatok is. Ráadásul egy most megjelent jogszabálytervezet nyomán tovább bővülhet a potenciális igénylők köre, illetve az ügyfelek mozgástere is.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.