Javaslatcsomaggal jelentkezett az MKIK elnöke a bérmegállapodás kapcsán

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) új elnöke még a választási kampánya során ígéretet tett arra, hogy a vállalkozások véleményének megismerése érdekében a területi gazdasági kamarák bevonásával országos reprezentatív kutatást, valamint széles körű konzultációt indít a minimálbér- és garantáltbérminimum-emelésről alkotott vállalkozói véleményekről, a béremelések hatásairól és az emelés okozta nehézségek kezelési lehetőségeiről. A kamara üdvözli a minimálbér- és garantáltbérminimum-megállapodást, azonban a kutatási eredményei alapján felhívja a figyelmet az esetlegesen előálló vállalkozói problémákra is, emiatt javaslatokat is megfogalmaz – derült ki az MKIK szerdai közleményéből.

A lezajlott kutatással kapcsolatban fontos hangsúlyozni, hogy az MKIK nem tagja a minimálbér-tárgyalásoknak keretet adó Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma nevet viselő egyeztetéseknek, emiatt nem is volt cél az optimális minimálbér-emelés nagyságának feltárása, hanem annak hatásairól és az esetleg felmerülő problémák beazonosításáról szólt a november 11–20. között végzett reprezentatív kutatás, melynek során méretre, iparágra és területi elhelyezkedésre reprezentatívan kiválasztott 400 hazai vállalkozás válaszolt a témával kapcsolatos kérdőívre.

Fontos dolgokra világított rá a felmérés

A felmérés kapcsán elkészített gyorsjelentés főbb megállapításai:

1. A vállalkozások közel kétharmada véli úgy, hogy egy 10 százalékos minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés legalább ilyen mértékű költségnövekedést jelentene. A legjellemzőbb válaszreakciók az áremelés (54 százalék) és a minimum felett keresők bérének emelése. A kisebb cégek általában azonnali áremeléssel reagálnak, míg a közép- és nagyvállalatok inkább költségcsökkentést, létszámstopot vagy technológiai beruházásokat terveznek.
2. A cégek 70 százaléka szerint technológiai fejlesztésekkel három-öt éven belül részben kiváltható lenne a munkaerő-szükségletük.
3. A válaszadók közel fele (49 százalék) szerint a béremelés javíthatja a munkavállalói elégedettséget és motivációt, míg 34 százalékuk nem lát pozitív hatást. Ugyanakkor a cégek 85 százaléka úgy véli, hogy képes lesz kitermelni a béremelésből adódó többletköltségeket.
4. A vállalkozások háromnegyede úgy véli, hogy ha kismértékben is, képzéssel, fejlesztéssel növelhető lenne a munkatársai hatékonysága, jövedelemtermelő képessége.

A kutatással párhuzamosan zajlott egy kiegészítő országos konzultáció november 25-ig, melynek során több mint négyezer kitöltő véleménye került begyűjtésre. Ennek feldolgozása november végére várható.

Számos javaslatot megfogalmazott az MKIK

Az MKIK szakértői a felmérés tanulságai alapján több javaslatot is megfogalmaztak a kormány számára a minimálbér- és a garantáltbérminimum-emelés esetleges negatív hatásainak kezelésére:

• Többéves bérnövelési terv kidolgozása, amely igazodik a mindenkori gazdasági teljesítményhez, az inflációhoz és a vállalkozások teherbíró képességéhez.
• A szociális hozzájárulási adó (szocho) mértékének csökkentése, különösen a kkv-k és alacsony bérszinten dolgozók esetében, célzott adókedvezményekkel.
• A SZÉP-kártya és más kedvezményes juttatások keretének emelése, valamint új, költséghatékony juttatási formák bevezetése, mint például a lakhatási támogatás.
• Az átalányadózó egyéni vállalkozások adóterhének csökkentése az általános (40 százalékos) költséghányad kategóriába tartozók esetében.
• Az áfa alanyi adómentesség értékhatárának megemelése a jelenlegi 12 millióról 18 millió forintra (ezzel egyidőben a kata valorizálása).
• Az EFO szabályainak (létszámkorlát, időbeli korlát, munkaszerződés és egyszerűsített foglalkoztatás közötti átmenet) könnyítése, hogy a megnövekedett munkabéreket rugalmasabb foglalkoztatással egyensúlyozhassák ki a vállalkozások.
• Munkahelyi képzések és átképzések támogatása, különös tekintettel a digitális technológiák és az azokhoz történő alkalmazkodóképesség, illetve ágazatspecifikus készségek, kompetenciák fejlesztésére.
• A szakképzési rendszer további korszerűsítése biztosítja a vállalkozások munkaerő-utánpótlását. A felnőttképzés erősítése pedig a meglévő munkaerő fejlesztésével kompenzálja a bérnövekedés hatásait a termelékenység javulásán keresztül. Mindkét terület a munkaerőpiac igényeihez igazítottan biztosítja a szükséges jól képzett humánerőforrást.
• A kkv-k számára célzott, támogatott hitelkonstrukciók és beruházási támogatások biztosítása hatékonyságnövelő fejlesztésekre, például digitalizációra és automatizálásra.
• Hátrányos helyzetű térségekben működő vállalkozások egyedi igényeiből fakadó, vállalkozásokra szabott támogatás a lokális foglalkoztatás fenntartására (pl. falusi helyben foglalkoztató kisvállalkozások működőképességének megvédése).
• A nemzetgazdasági szempontból vagy társadalmilag fontos szerepet betöltő, munkaerő-intenzív vállalkozások (például hiányszakmákban működő, hiánytermékeket előállító, kulturális hagyatékot megőrző vagy megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató vállalkozások) versenyképességének megőrzése és működési stabilitásuk biztosítása érdekében indokolt egy olyan, célzott bértámogatási program bevezetése, amely ezen magas bérköltségszinttel működő cégeket segíti.
• Rendszeres konzultációk és kutatások a vállalkozói szektor véleményének és igényeinek figyelembevételére a további gazdaságpolitikai (bérpolitikai) döntések meghozatalakor.

A fenti javalatokat összegezve Nagy Elek hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság egészét képviselő köztestületként az MKIK fontos feladatának tekinti, hogy hangot adjon a gazdasági szereplők véleményének, problémáinak, és megoldási javaslatok megfogalmazásával segítse a döntéshozók munkáját.